Ízelítő az Ünnepi Könyvhét megjelenéseiből - 2. rész

 

Idén 90. alkalommal rendezték meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepét, a Könyvhetet. Könyvek sokasága jelent meg ebben az időszakban. Korábbi bejegyzésből bepillantást nyertetek a friss olvasmányokba. 😉 Most folytatódik a könyvheti újdonságok bemutatása.

Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint

A Halál Budán, a Kitömött barbár és a Mindentől keletre című kötetek után új regénnyel rukkolt elő Péterfy Gergely író, aki a magyar kortárs irodalom egyik meghatározó alakja.

Egy regény mindenkiben benne van - állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei.

Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az író új regénye, amely a nagysikerű Kitömött barbár méltó párja.

Závada Pál: Hajó a ködben

Závada Pál neve az 1997-ben megjelent Jadviga párnája című nagyregénynek köszönhetően vált ismertté szélesebb körben, amely azóta is az egyik legnagyobb könyvsiker Magyarországon.

Most megjelent új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak, nők és férfiak, egy izgalmas viszonyokból szőtt, nagyszabású rokonság. De minthogy többségük zsidó származású, és 1944 életveszélyes tavaszán vagyunk, az ő történetük - a családtagok roppant vagyona folytán - egyszeri és különleges lesz, huszadik századi történelmünk egyik közismert esetévé válik. 

Ezt a históriát híven próbálja követni a Hajó a ködben - műfajára nézve viszont hamisítatlan Závada-regény: Hőseinek közvetlen közeléből tudósít, megszólaltatja őket a túlélésért folytatott vagy éppen szerelmi természetű küzdelmeikben, megalkuvás, árulás vagy heroikus helytállás közben. S miközben a viták a rokonság közös sorsa körül forognak, annak is tanúi lehetünk, ki miért és hogyan dönt a maga üzleti- és szívügyeiben, távozás és maradás dolgában - vagy akár végső élet-halál-kérdésekben.

Szecsődi Tamás Leó: Sirák fiai

 

Szecsődi Tamás Leó 1969-ben született, 1988-2003-ig ferences szerzetes volt. 2003-tól tanár, író. 

A regény témája kuriózum a mai prózairodalomban: négy fiatalemberről szól, akik érettségi után szerzetesnek állnak egy fiktív, filippiánusnak nevezett rendbe, Magyarországon, 1988-ban. Jelöltidejük első másfél hónapját az egyéves sorkatonai szolgálat követi, majd az újabb egy év noviciátus. Négyük beavatódását csöndes figyelemmel kíséri és biztosnak tűnő kézzel irányítja elöljárójuk: Sirák magiszter. 

A négy fiú párhuzamos fejlődésregénye mellett érzékletesen jelenik meg az egyház (ezen belül is főképp a szerzetesrend) és a késő Kádár-rendszer viszonya. Miféle habitus ölthető az államhatalommal szemben, miféle taktikák alkalmazhatóak, melyek még összeegyeztethetőek a hittel, lelkiismerettel? - egyáltalán, a szerzeteseknek, novíciusoknak a külvilággal szemben tanúsított, egyénenként is eltérő magatartásmódjai miféle problémát hordoznak, és ez miként gyűrűzik be a rend falai közé? A "Sirák fiai" hiteles és összetett képet szeretne adni arról, mi mindent jelentett szerzetesként élni a rendszerváltozás idején Magyarországon.

Ahogyan az az író életútjából is látszik önéletrajzi ihletésű műről van szó:

"Miközben a történetüket mesélem, a szerzeteséletről, a katolikus egyházról, tágabb értelemben a kereszténységről is gondolkozom. Amikor az egyházat érintő - időnként megrázó - problémákról, botrányokról szólok, nem azért teszem, mert ezek manapság divatos témák, hanem azért, mert számomra mindez megélt valóság; és mert annyira jó lenne végre a felszínességen és a képmutatáson túlmutató érdemi, mély beszélgetésekbe kezdeni veletek mindezekről."

Mészöly Miklós: Sötét jelek

A 20. századi magyar irodalom mesterének elbeszéléskötete először és mindeddig utoljára 1957-ben látott napvilágot, hatvankét év múltán most jelenik meg újra az író életműsorozatában. 

 

A Sötét jelek írásai, köztük mesékkel és két kisregénnyel, már megelőlegezik a később kibontakozó egyéni írás- és látásmódot. A címválasztás nem véletlen, a fiatal Mészöly háborús elbeszéléseiből, a háború utáni kaotikus magyar világ képeit felvillantó és a hatalom tapasztalatának "sötét jeleit" feltérképező írásokból áll a kötet, s mindegyik történet feszült, izgalmas dramaturgiával építkezik. Az elbeszélt események minden pillanata valamiféle érzékileg felfogható irracionalizmussal ütközik, ezért a korszak hivatalos ízlésének Mészöly írói világa elfogadhatatlannak bizonyult, s a szerző számára tíz év kényszerű szilenciumot eredményezett.

Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dora elsőkönyves fiatal szerző, akinek most megjelent Puncs című könyvéről több írótársa is igen pozitívan nyilatkozott:

„Az utóbbi évek egyik legerősebb debütálása.” - Totth Benedek

„Friss, üde, provokatív próza, és üt, mint az ipari áram.” - Péterfy Gergely

"Pimasz és pontos mondatok, édeskés keserűség, öröknek látszó, mégis minden pillanatban elmúló kamaszság: ilyen (is) a Mucha Dorka próza. Nem érdemes elkerülni." - Grecsó Krisztián

A lakótársamat Amarillának hívják, az albérlet a Nyugati közelében van. Elvileg bejárok egyetemre, de nem tudom, mi lesz ebből az egészből. Bálint normális, de nem akarok járni vele. Múltkor vizsgáztam egy tanárnál, aki jó pasi, és történt valami furcsa. Adott egy cetlit is, rajta a telefonszámával, de ezt még senkinek nem mondtam. Most nem tudom, hogy legyen...

A friss, dinamikus új hangvételű próza elsősorban fiatal lányoknak, nőknek ajánlható.

Egressy Zoltán: Hold on – A Déli Szél Balladája

Egressy Zoltán új regényében a jövőbeli monarchikus Budapest, az összeomlott pisai ferde torony és az elárasztott Liverpool szatirikus díszletei között kalauzolja olvasóját egészen a Holdig, ahol főhőse kénytelen a saját és az emberiség jövőjét is érintő alapkérdésekkel szembesülni.

A 2040-es évekre az embernek sikerül kolonizálnia a Holdat, pár ezer kutató él rajta hatalmas üvegbúrák alatt. A magyar tudósok nem jutottak túl jó helyhez, mert a holdrajzi adottságoknál jobban érdekelte őket, hogy a Tehetség Tengere nevű kráter mellett telepedhessenek le. 

Laád Szabolcs biokémikus sehova sem vezető kutatások és kapcsolatok között bolyongva éli az életét a Földön, amikor egy konferencián megpillantja és megszereti a gyönyörű Apáti Annát. Egy átitalozott éjszaka során csak annyit tud meg róla, mielőtt nyoma vész, hogy katasztrófaturista. Szabolcs mindenáron meg akarja találni: ha a tévé nagyszabású természeti csapásról számol be valahol a Földön, rögvest oda utazik. Ám hiába a kitartó nyomozás, Anna nem bukkan fel többé, így amikor egy nap egykori iskolatársa azzal az ajánlattal keresi meg Szabolcsot, hogy költözzön ő is a Holdra, habozás nélkül igent mond. 

N. Fodor Iza: Szeplős nyár

N. Fodor Iza óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló versei a gyerekek életéhez közelálló, gyakran hétköznapi témákat öltöztetik rímes-ritmikus, vidám jelmezbe. 

Tvisztelj Gordonnal, a gilisztával, örülj Oktáv pók boldogságának, fagyizz együtt a Nappal, gyűjts egy csokorra valót kedvenc tavaszi virágaidból, vagy sétálj versek ütemére a varázslatos őszi erdőben.

A Mosonmagyaróváron élő írónő első verseskötete az Üveghegy Kiadó gondozásában jelent meg, amelyhez az illusztrációkat Vargáné Kertész Melinda készítette.

Novics János: Hózentróger

Az előzőleg ismertetett könyv írójához hasonlóan Novics János is helyi kötődésű szerző: 1974-ben született Mosonmagyaróváron, prózát ír. Publikált a Vár Ucca Műhelyben, a Tempevölgyben és a Holmiban. Polgári foglalkozása művelődésszervező, de volt lemezboltos, könyvtáros, sokáig a könyvkereskedelemben dolgozott és online szerkesztőként, újságíróként is tevékenykedett Veszprémben és Budapesten. Jelenleg a Balaton partján él kislányával és feleségével. Ez az első önálló kötete. Az Ünnepi Könyvhéten könyvtárunkban tartott könyvbemutató keretében ismerkedhettek meg a helyi olvasók az íróval és kötetével.

Mi történik egy szenvedélyes és zavarodott kamasszal, ha elhúzza a csíkot otthonról és egyedül nekivág a nagyvilágnak? Túléli-e a kalandot, ha külföldön, egy idegen országban, élelem és pénz nélkül csavarog, és a szabad ég alatt tölti az éjszakákat?

  - M -