Eco és a nagy kísérlet: A rózsa neve

Mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, így egy menő könyvtár kerül a látóterünkbe a mai ajánlóban. Kedves Olvasóm, el kell, hogy keserítselek, Sean Connery igéző arca és színészi játéka csak egyetlen réteget tud visszaadni abból, amit a könyv elénk tár. Ha szereted a középkorban játszódó krimit, elragadott Ken Follett világa, akkor ez a te filmed! Egy szerzetesi közösségben sorra történnek a gyanúsabbnál gyanúsabb halálesetek. Vilmos, a bölcs, daróc ruhás Sherlock Holmes és Adso, a zöldfülű, fiatal szerzetes párosa elképesztően izgalmas nyomozást folytat. Körülöttük pedig feltárul a kolostor és egy páratlan könyvtár színekkel és intrikákkal teli világa. A szöveghez azonban vértezd fel magad! Mert irodalomtudományi nehézbombázó. Az olasz Esterházy Péter (kettejüknek még a halála is válhatatlan egymástól) jól feladja a leckét. Ritkán esik meg olyan, hogy egy szerző részletes értelmezési instrukciót ír a saját regényéhez. Amolyan használati utasítást, mert ebben a

Mindennek égnie kell! – Ray Bradbury fantasztikus prózája, a Fahrenheit 451




Nem gondoltam, hogy valaha is science-fictiont fogok olvasni, de soha ne mondd, hogy soha! Igazság szerint az HBO 2018 májusában készített filmet Ray Bradbury könyvéből és mielőtt megnéztem volna meg akartam ismerni a történetet. Meg mégiscsak a könyv részletesebb, többet ad, mint a film.


„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” – a fülszöveg első mondata. Hűha, hát ez aztán egy könyvtáros és könyvmoly számára BORZASZTÓ! 😲 
De miután túlléptem az első sokkon, folytattam a sztorival való ismerkedést. Megtudtam, hogy a főszereplő Guy Montag, tűzőr, akinek az a feladata, hogy könyveket égessen. Hiszen azok károsak, bezzeg a média az a tudás forrása. Montag élete sivár, monoton, mindaddig a napig, míg bele nem olvas egy halálra ítélt könyvbe. Attól a pillanattól fogva elindul benne egy folyamat, melyet megerősít a szomszéd lány, Clarissa és Montag szeme kinyílik. Sivár, gépies életéből ki akar törni és ezt a változást a főnöke, Beatty észreveszi. Először szép szóval próbálja visszaterelni a „helyes” útra, de Montag eltökélt. Változtatni szeretne és tesz is érte. Onnantól kezdve megindul kettőjük között a harc, a főnök és a beosztott, a rendszer és az egyén harca.



Ez a regény teljesen beszippantott. Ray Bradbury egyből belecsapott a történet közepébe; láttam Guy Montagot munka közben, a lángokat, éreztem a tűz melegét, a petróleum szagát. Nem egy egyszerű olvasmány, hosszú leírásokat tartalmaz, az író nagy hangsúlyt fektetett az egyes helyszínek ábrázolására. Pontos helyzetképet kaptam a városról, a rendszerről, a társadalomról. Azonban annyira magával ragadott a történet, hogy együtt harcoltam és menekültem Montaggal, izgultam, hogy be ne darálja a rendszer. 

Plusz meglepetés és öröm ért, mert két másik írás is található a könyvben, amiket érdemes elolvasni. Mindenki figyelmébe ajánlom ezt a regényt, mert tanulságos, gondolkodásra és tettekre késztet. 
Ha az új, az Agave Kiadó által megjelentetett könyvet veszed a kezedbe sem ér csalódás. A filmes plakáttal kiadott kötetben a Fahrenheit 451 mű után két másik írást is olvashatsz, amik nem ugyanazok, mint a régi kiadásban. 

„Nincs bennük semmi varázs, a varázs abban van, amit a könyvek mondanak, 
ahogy a világmindenség darabjaiból ruhát varrnak nekünk.”[1]

Mielőtt írnék a 2018-ban készült filmről el kell mondanom, hogy nem új keletű az ötlet, hogy megfilmesítsék ezt a könyvet, ugyanis 1966-ban már megcsinálták.



Az 1966-ban készült filmben, a kornak megfelelően olyan technikát alkalmaztak, mely által valóban úgy nézett ki a történet, mintha a jövőben játszódna. Egyébként megnéztem és nagyon tetszett, nem találtam különbséget a könyv és a ’66-os film között. Sőt bátran ki merem jelenteni, hogy mindegy melyik mellett döntesz, nem veszítesz, nagyon is értékes alkotásokról van szó. Nagyon jól megfogta a rendező a lényeget és cseppet sem változtatott a történeten, igazán jó volt ezt látni. 😌😃

2018 májusban az HBO filmesítette meg a történetet, melyben Michael B. Jordan és Michael Shannon alakították a főbb szereplőket. Ők már ismertebb nevek, Jordant láthattuk Fáklyaként a Fantasztikus Négyesben és Erik Killmongerként a Fekete párducban. Shannont pedig Zod tábornokként Az Acélemberben és Sticklandként az Oscar-díjas Víz érintése című filmben. 
Az HBO által készült film is ütős lett, főleg ha a technikai részét nézzük, elég látványos és modern. A készítők több módosítást is végeztek a könyvhöz képest. Megváltoztatták a karaktereket, főszerepet kapott az online világ és még sorolhatnám a módosításokat, de nem szeretnék spoilerezni. Érdemes ezt is megnézni, főleg azért, mert ebben is láthatunk, hallhatunk értékes gondolatokat.

Gyakran jobb láncokon élni, mint szabadon.”
 Franz Kafka



„Jobb boldognak lenni, mint szabadnak.”
Jogok Nyilatkozata






- D - 


[1] Bradbury, Ray: Fahrenheit 451. Budapest : Göncöl Kiadó, 95. oldal

Megjegyzések

Megjegyzés küldése