In memoriam Nemere István

Szomorú apropója van a posztomnak, 80 éves korában elhunyt Nemere István író. Kevés szerző van, akinek a könyveit régebb óta olvasom mint az övét, tettem ezt sokszor úgy, hogy nem is tudtam ki is rejtőzik a változatos álnevek alatt. Rendkívül sok, 800 könyve jelent meg, hosszú karrierje alatt. Általános iskolában, amikor elkezdtem könyvtárba járni, az első hónapokban kizárólag két szerzőt voltam hajlandó kikölcsönözni: Rejtő Jenőt vagy Nemere Istvánt. Gondolom hogy örültek nekem akkoriban, amikor hetente megkérdeztem, van-e valami új tőlük. A fantasztikus nagynéni sorozat első három kötetét illetve Don, Lars és Ariel űrkalandjait regényben és képregényben is rongyosra olvastam, a Holtak harca valamint a Játszma a tízmilliárdért sci-fi könyveit szinte teljes egészében viszontláthatjuk a Demolition Man és az Armageddon filmekben. Szerettem a Daniel-Skagen Monti sorozatát, többször olvastam a Mindennap merénylet és a Veszély ösvényein könyveit. A nyolcvanas években remek sci-fi könyveket...

Mindennek égnie kell! – Ray Bradbury fantasztikus prózája, a Fahrenheit 451




Nem gondoltam, hogy valaha is science-fictiont fogok olvasni, de soha ne mondd, hogy soha! Igazság szerint az HBO 2018 májusában készített filmet Ray Bradbury könyvéből és mielőtt megnéztem volna meg akartam ismerni a történetet. Meg mégiscsak a könyv részletesebb, többet ad, mint a film.


„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” – a fülszöveg első mondata. Hűha, hát ez aztán egy könyvtáros és könyvmoly számára BORZASZTÓ! 😲 
De miután túlléptem az első sokkon, folytattam a sztorival való ismerkedést. Megtudtam, hogy a főszereplő Guy Montag, tűzőr, akinek az a feladata, hogy könyveket égessen. Hiszen azok károsak, bezzeg a média az a tudás forrása. Montag élete sivár, monoton, mindaddig a napig, míg bele nem olvas egy halálra ítélt könyvbe. Attól a pillanattól fogva elindul benne egy folyamat, melyet megerősít a szomszéd lány, Clarissa és Montag szeme kinyílik. Sivár, gépies életéből ki akar törni és ezt a változást a főnöke, Beatty észreveszi. Először szép szóval próbálja visszaterelni a „helyes” útra, de Montag eltökélt. Változtatni szeretne és tesz is érte. Onnantól kezdve megindul kettőjük között a harc, a főnök és a beosztott, a rendszer és az egyén harca.



Ez a regény teljesen beszippantott. Ray Bradbury egyből belecsapott a történet közepébe; láttam Guy Montagot munka közben, a lángokat, éreztem a tűz melegét, a petróleum szagát. Nem egy egyszerű olvasmány, hosszú leírásokat tartalmaz, az író nagy hangsúlyt fektetett az egyes helyszínek ábrázolására. Pontos helyzetképet kaptam a városról, a rendszerről, a társadalomról. Azonban annyira magával ragadott a történet, hogy együtt harcoltam és menekültem Montaggal, izgultam, hogy be ne darálja a rendszer. 

Plusz meglepetés és öröm ért, mert két másik írás is található a könyvben, amiket érdemes elolvasni. Mindenki figyelmébe ajánlom ezt a regényt, mert tanulságos, gondolkodásra és tettekre késztet. 
Ha az új, az Agave Kiadó által megjelentetett könyvet veszed a kezedbe sem ér csalódás. A filmes plakáttal kiadott kötetben a Fahrenheit 451 mű után két másik írást is olvashatsz, amik nem ugyanazok, mint a régi kiadásban. 

„Nincs bennük semmi varázs, a varázs abban van, amit a könyvek mondanak, 
ahogy a világmindenség darabjaiból ruhát varrnak nekünk.”[1]

Mielőtt írnék a 2018-ban készült filmről el kell mondanom, hogy nem új keletű az ötlet, hogy megfilmesítsék ezt a könyvet, ugyanis 1966-ban már megcsinálták.



Az 1966-ban készült filmben, a kornak megfelelően olyan technikát alkalmaztak, mely által valóban úgy nézett ki a történet, mintha a jövőben játszódna. Egyébként megnéztem és nagyon tetszett, nem találtam különbséget a könyv és a ’66-os film között. Sőt bátran ki merem jelenteni, hogy mindegy melyik mellett döntesz, nem veszítesz, nagyon is értékes alkotásokról van szó. Nagyon jól megfogta a rendező a lényeget és cseppet sem változtatott a történeten, igazán jó volt ezt látni. 😌😃

2018 májusban az HBO filmesítette meg a történetet, melyben Michael B. Jordan és Michael Shannon alakították a főbb szereplőket. Ők már ismertebb nevek, Jordant láthattuk Fáklyaként a Fantasztikus Négyesben és Erik Killmongerként a Fekete párducban. Shannont pedig Zod tábornokként Az Acélemberben és Sticklandként az Oscar-díjas Víz érintése című filmben. 
Az HBO által készült film is ütős lett, főleg ha a technikai részét nézzük, elég látványos és modern. A készítők több módosítást is végeztek a könyvhöz képest. Megváltoztatták a karaktereket, főszerepet kapott az online világ és még sorolhatnám a módosításokat, de nem szeretnék spoilerezni. Érdemes ezt is megnézni, főleg azért, mert ebben is láthatunk, hallhatunk értékes gondolatokat.

Gyakran jobb láncokon élni, mint szabadon.”
 Franz Kafka



„Jobb boldognak lenni, mint szabadnak.”
Jogok Nyilatkozata






- D - 


[1] Bradbury, Ray: Fahrenheit 451. Budapest : Göncöl Kiadó, 95. oldal

Megjegyzések

Megjegyzés küldése