A
filmrendezők szívesen dolgoznak fel olyan történeteket, melyek korábban már
megjelentek könyv formájában. Bizonyára már nektek is eszetekbe jutott minimum
egy írás, amit megfilmesítettek (Rómeó és Júlia, Drakula, Gyilkosság az Orient
Expresszen, Büszkeség és balítélet, Vörös veréb…).
Az
elmúlt évben Guillermo del Toro nevétől volt hangos a média. Igen, ő az a
filmrendező, akinek a legutóbbi filmjét - A víz érintése - 13 kategóriában jelöltek
az Oscaron és 4 díjat elnyert. Bezsebelte a legjobb film, legjobb eredeti
filmzene, legjobb látványtervezés, legjobb rendezőnek járó díjat. Ezek mellett
Golden Globe és BAFTA díjazott, valamint a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
győztese.
Egy
ideig kérdéses volt, hogy egyáltalán bármiféle díjat is elnyerjen a rendező,
mert plágiummal vádolták meg, ugyanis a története több pontban is megegyezik az
orosz Alekszandr Romanovics Beljajev A kétéltű ember című alkotásával.
Minek
köszönhető a siker, ha nem új keletű a történet? Valószínűleg a jól kiválasztott
színészgárdának, a hangulatnak, mely azonnal magával ragadja a nézőt és a
különös történet újragondolásának.
A szigorúan őrzött kormányzati létesítményben takarítónőként
dolgozó, magányos Elisa (Sally Hawkins - Blue Jasmine, Paddington) a
külvilágtól elzártan él. Élete azonban gyökeresen megváltozik, mikor
munkatársnőjével (Octavia Spencer – A segítség, A számolás joga) felfedeznek
egy titkos kísérletet és annak alanyát: egy különös kétéltű lényt (Doug Jones –
A Faun labirintusa, Ouija: A gonosz eredete), aki különös érzéseket ébreszt
Elisában.
A
nagy sikernek köszönhetően nem kellett sokat várni és a könyvesboltok polcain
megjelent a filmmel azonos című könyv. Könyvtárunkban sokan érdeklődtek ezután
az írás után, így nem volt kérdés, hogy megvásároljuk-e a kötetet.
Richard Stickland-et azzal a küldetéssel
bízzák meg, hogy hozza el Dél-Amerika esőerdejének mélyéről a titokzatos
„lényt”, amelyről a helyi törzsek legendákat mesélnek. A cseppet sem
veszélytelen küldetést a férfi sikeresen teljesíti, így a kétéltű lényt a
Baltimore-i Occam Űrkutató Központba szállítja, ahol kísérletek sorozata vár a Deus Brȃnquia-ra.
A történet nem várt
fordulatot vesz, a lény és az intézet egyik dolgozója között romantikus
szerelem bontakozik ki. Kettőjük furcsa románcát nehezíti, hogy Elisa néma, így
jelnyelven kommunikálnak.
A
film és a könyv is más szemszögből mutatja be a történetet, ezt nagyon jól
láthatjuk filmajánlóban és a fülszövegben. A
film Elisa szemén keresztül meséli el a történetet, addig a könyvben 4 nagyobb
fejezetben mutatják be a szereplőket és az eseményeket. Megismerjük Stickland
feleségét, a lény gondolatait, érzéseit, az akkori kor társadalmát, elvárásait
és megértjük a férfi tetteit. Velük együtt izgulunk, sírunk és nevetünk. Rájövünk, hogy alapjában véve senki sem gonosz, csak a körülmények és a
döntések teszik azzá, aki.
- D -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése