Szavak és történetek palettáján – Az első Szigetközi Irodalmi Napon innen és túl

Bejegyezte: –
Múlt szombaton rendezte meg a Flesch Központ a Huszár Gál Városi Könyvtárral karöltve hiánypótló, egész napos irodalmi programját. A hagyományteremtő céllal életre hívott kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy a térség olvasóinak szíve – ha csak egyetlen napig is – de együtt doboghasson a kortárs magyar irodalommal. Egyszerre ismerkedhettünk meg a lírai és tárgyiasult költészet jellemzőivel, illetve lényeges kérdéseket is körbejárhattunk egy-egy szépirodalmi kötet kapcsán. Mindehhez pedig olyan miliőt teremtettünk, melyben az írók és az olvasók valódi kapcsolódásokban találhatták magukat, az élet rejtett szépségeire is kinyíltak a szemek, és közösen érezhettük az empátia létfontosságú érzését egy-egy fontos társadalmi jelenség kapcsán. A mosonmagyaróvári Líra könyvesbolt standja egész nap várta a lelkes olvasókat, és olyan kötetekkel készült, amelyek elsősorban meghívott vendégeink tollából születtek. Helyi szerzőink is szép számmal képviselték magukat, lehetőség volt könyvvásárlá...
0

Egy könyvajánló a romantika jegyében kolléganőnk tollából

Bejegyezte: –


Rainbow Rowell: Lassúzás

A könyvek borítója hamar elcsábíthat, kedves olvasó. Teljesen megértelek: vonzza a tekintetet, elindít a fantázia ösvényén, és egyszerűen beleszeretsz. De veled is előfordult már, hogy annyira meg akartad tudni, hogy miért épp azt a címet kapta az adott regény, amit? Én így voltam a Lassúzás című kötettel Rainbow Rowelltől.
Elképzeltem a lassú zenére való, zavart, de jóleső andalgást, a közelséget, és a “hogyan tovább” izgalmát, de ez a kötet nem adta ilyen könnyen magát. Hosszú út vezetett odáig, hogy Cary és Shiloh szembe merjenek nézni azzal, ami rajtuk kívül mindenki másnak egyértelmű volt már a középiskolában is: a közöttük lévő szövetség a barátság őszinte mezsgyéjére szorítkozik ugyan, de ott rejlik benne a fel nem ismert szerelem lehetősége is.

" – Akkor majd lassúzunk, ha azt jobban szereted.
– De ez gyors szám!
– Kit izgat?
– Oké."
Cary a haditengerészethez áll be, Shiloh színésznőnek tanul tovább, de az egymásnak tett fogadalmuk megszakad, 14 évig nem beszélnek egymással. Egy közös barátjuk esküvőjén találkoznak újra: vajon a viszontlátás öröme milyen további bonyodalmakhoz vezet? Shiloh elvált, két gyermeket nevel a szülői házban, Cary pedig az eltávok alatt ébred rá, hogy oly sok időt vesztegetett már el az életéből.

"Szerette volna, ha a kihagyott évek után a régi, szívet melengető érzések átszivárognak a jelenükbe. Át akarta ültetni a múltat a jelenbe, keresni egy szép, napfényes ablakot, ahol újból virágba borulhatnak."
A könyv felépítését a múlt és a jelen váltakozásával követhetjük nyomon, a cselekmény valóban egy lassú táncban teljesedik ki. A főszereplők párbeszédei olyan érzelmeket láttatnak meg, amelyek mélyek, valódiak, és érdemes harcolni értük. Olyan volt olvasni is, mint amikor semmiben sem vagy biztos, de közben a szíved mélyén mindvégig tudod, hogy egész életedben mire is vágytál, csak túl lassan értél oda. Vagy ő hozzád.

"– Csak azt érzem, hogy annyi időt elvesztegettem már – magyarázkodott Cary. – Jóvá akarom tenni minden tévedésemet. Végre abban a tudatban szeretném élni az
életemet, hogy a megfelelő irányba haladok."


~ Szeretettel: Barbi ~


Megjegyzések

Megjegyzés küldése