Zsebedben a világ! Mondják nem is indokolatlanul, mikor többségnél ott lapul a készülék, melyet nemes egyszerűséggel mobilnak szólítunk. Ősszel, ezzel ülsz be a kocsiba és a szaggatott vonalak sebesen szaladnak el melletted. Csak egy közepes termetű ragadozó ül szigorú tekintettel a póznán. De ki lehet ő? Fék, sikerül elcsípni, egy fotó és az app már ki is köpi a nevét, ő egy egerészölyv.
Télen a madáretetőre szórt eleségre érkező tarka csapatot figyeled áhítattal, mikor egy szempillantás alatt, mint egy kamikaze vetődik be egy predátorok világában kistermetű számító szárnyas, kitől az egész környék retteg. Cinkék és tengelicek kispiccelnek minden irányban, majd a kampóscsőrű valamit mormol az orra alatt, s megállapítja, legközelebb még ügyesebb leszek. S mivel a kütyüddel felvetted a sztorit, elküldöd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, kitől érkezik a válasz, karvaly járt a kertedben.
Tavasszal késő este sétálsz a pároddal, majd eszedbe jut, hogy másnap ki kell hoznod a könyvtárból egy regényt, s ha a Művi előtt vagy, hát megnézed, meddig van nyitva. Igen ám, csakhogy a bejárat előtti örökzöld csúcsáról nem az ottfelejtett Mikulás énekli a csendes éjt, hanem van valaki, de fogalmad sincs ki. Izgatottan bámulsz felfelé, a fa azonban végrehajtja a rábízott feladatot és elrejti szemed elől a hangadót. Elő a telót, majd felveszed a hangot, amit másnap átküldesz egyik ismerősödnek, ki visszaír, erdei fülesbagolyhoz lett szerencséd.
Lépten - nyomon madarakra bukkanhatunk, és aki van olyan kedves magához, hát csillapíthatja kíváncsiságát. A net zegzugos ösvényein, olykor a kirakatban, máskor eldugott ritkán látogatott helyekről csupa érdekességet találhat. Emitt a rövid fajleírás, amott pár érdekesség. Aki pedig rátalál a
Heliaca évkönyvre azt hiheti, felért a csúcsra, s nincs tovább. Ami valahol igaz is, csak annyi a meglepi, hogy a Mont Blanc tetején integet.
Jó hírem van, az ornitológus szakemberek soha nem látott munkát végeztek. Negyvenöt kimagasló tudású madarász ragadott lapátot és hordta össze azt a betűmennyiséget, melyből összeállt a Mount Everest.
Ennek lábát csiklandozhassa meg az, ki kezébe tartja e kétkötetes remekművet. Innen kérem, csak egy út létezik, felfelé. Olyan részletességgel tárják elénk kedvenceik életét, melyből még maguk az érintettek is sokat tanulhatnának. Elképzelhetetlenül sok szempontból közelítik meg őket, a szakmai igényesség száz százalékának figyelembevételével. Az út szélén portyázó egerészölyvek nagyszerűségéről például közel negyven oldal árulkodik betűkben és képekben csomagolva. Ő csupán egy a negyvennyolc faj közül, melyről e mestermunka szól. Mondjuk, ezerhatszáz oldalba már lehet mit írni.
Bevallom mindig is kerestem az egyensúlyt a természetjárás terepen szerzett tapasztalati és a szakirodalom bújása között. Ez a könyv azonban ezt is felülírja. Hol, mesélje el nekem valaki, terepen hol a holdvilágos éjszakán tudnék olyan megfigyeléseket szerezni, hogy kiderüljön a karvaly hajlamos az agyvérzésre? Ebben a könyvben ez is benne foglaltatik. S bevallom, a könyvtári bagoly fészke alatt ki fogja azt elárulni, hogy Őfelsége ötmillió évvel ezelőtt válhatott el a társaitól.
Ez persze csak maréknyi homok a Szahara sivatagából. De arra
kiválóan alkalmas, hogy elhúzza a mézes madzagot, fülünkbe énekeljen, mint egy
szirén, s képet adjon arról a madárvilágról, melyet ilyen módon megismerve közvetlen
tapasztalatokkal egészítsünk ki.
Zsebünkben van a világ, de ez a könyv nem. Ez a szakirodalmi mű letaszítja az internetet
a látszólag megkérdőjelezhetetlen pulpitusáról és bebizonyítja, a világhálón
nincs fent minden. A Magyarország ragadozó madarai és baglyai című két kötetes könyvben
viszont igen, itt koncentrálódik a kampós csőrűekről szerzett ismereteink összessége.
Nagy Kornél
Megjegyzések
Megjegyzés küldése