Vendégszerzőnk tollából: A madármegfigyelés fűszere

Zsebedben a világ! Mondják nem is indokolatlanul, mikor többségnél ott lapul a készülék, melyet nemes egyszerűséggel mobilnak szólítunk. Ősszel, ezzel ülsz be a kocsiba és a szaggatott vonalak sebesen szaladnak el melletted. Csak egy közepes termetű ragadozó ül szigorú tekintettel a póznán. De ki lehet ő? Fék, sikerül elcsípni, egy fotó és az app már ki is köpi a nevét, ő egy egerészölyv. Télen a madáretetőre szórt eleségre érkező tarka csapatot figyeled áhítattal, mikor egy szempillantás alatt, mint egy kamikaze vetődik be egy predátorok világában kistermetű számító szárnyas, kitől az egész környék retteg. Cinkék és tengelicek kispiccelnek minden irányban, majd a kampóscsőrű valamit mormol az orra alatt, s megállapítja, legközelebb még ügyesebb leszek. S mivel a kütyüddel felvetted a sztorit, elküldöd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, kitől érkezik a válasz, karvaly járt a kertedben.  Tavasszal késő este sétálsz a pároddal, majd eszedbe jut, hogy másnap ki kell h...

Hat és fél évtized a magyar agrárium szolgálatában: Könyv a Gazdálkodás című folyóiratról

 




65 évvel ezelőtt, 1957 áprilisában jelent meg a Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat első száma. Az évforduló alkalmából hét szerző: Fehér Alajos egyetemi magántanár (Kompolt), Hegyi Judit,  a Gazdálkodás Baráti Körének elnöke (Mosonmagyaróvár),  Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője (Budapest), Magda Sándor,  a Gazdálkodás Tudományos Tanácsadó Testületének tagja és  Marselek Sándor ny. egyetemi tanár (Gyöngyös), Székely Csaba, a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának elnöke (Sopron) és Tenk Antal professor emeritus (Mosonmagyaróvár) arra vállalkozott, hogy feldolgozza ezeknek az évtizedeknek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból bőséges termését. A hatalmas munkában részt vett még Rieger László, a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának felelős koordinátora (Budapest) is. A szöveget Kocsis Tímea (Mosonmagyaróvár) gondozta és ő tervezte a kötet borítóját is. A lektorálás nem könnyű feladatát Horn Péter, az MTA rendes tagja (Kaposvár) és Nagy Frigyes, ny. földművelésügyi miniszter (Mosonmagyaróvár) végezte. A könyv megjelenésének fő támogatója az Agrárminisztérium volt, további támogatói az Agrárközgazdasági Intézet (Budapest), a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (Debrecen), a MATE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (Gödöllő), a REALIT Zrt. (Veszprém), a Széchenyi István Egyetem (Győr), a SZE Wittmann Antal Növény- Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola (Mosonmagyaróvár) voltak.

Nagy István agrárminiszter az előszóban köszönti a 65 éves folyóiratot, de kitér a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra is, melyek megoldásában számít a Gazdálkodás mögött álló szakemberek tudására, mert az a lap:

„Hat és fél évtizede szolgálja híven a magyar agrárium ügyét, időtállóan. Értéke abból a kimagasló szakmai munkából fakad, melyhez a mindenkori szerkesztőbizottság ragaszkodott.”

 A szerzők a cikkek tudományos igényű feldolgozásával felvázolják és elemzik azt az - éles kanyaroktól sem mentes - utat, amit a magyar agrárökonómia, a hazai mezőgazdasági üzemszervezés az utóbbi több mint fél évszázadban megtett. A kötet szerkesztését Tenk Antal, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professor emeritusa vállalta, akinek nagy tapasztalatai vannak ezen a téren. Amellett, hogy 2000 és 2012 között tagja volt a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának három alkalommal (2005, 2009, 2013) szervezte meg Mosonmagyaróváron a Gazdálkodásban publikált PhD hallgatók és doktorok országos konferenciáját. A legfőbb indítéka azonban az volt, hogy szerkesztőként közreműködött A Gazdálkodás jubileumi évkönyve (1957-2007) című kiadvány elkészítésében, amely visszaemlékezések és életpályák közreadásával mutatta be az akkor 50 éves szakfolyóiratot. A most tárgyalt munka ennek a könyvnek a tovább- illetve újragondolása. Monumentális terjedelmű, műfaját tekintve a repertóriumot ötvözi a szakirodalmi szemlével, a benne közölt táblázatok, grafikonok és diagramok is fontos információforrások. Mintegy 1200 cikket csoportosítottak, kivonatoltak és dolgoztak fel a szerzők, így objektív módon tudták bemutatni a hazai agrárgazdaságban zajló folyamatokat.

A könyv elején megismerjük a szaklap megszületésének körülményeit és megismerjük röviden a lapalapítók életútját. A mosonmagyaróvári karon évtizedeken át oktató Enese László, pedig a Gazdálkodás első évtizedeit idézi fel írásában.

A kiadvány tárgyát három korszakra bontva mutatja be. Az I. korszak 1957-től 1989-ig, de a történelmi, gazdasági társadalmi visszatekintés 1945-ig, a 2. világháború befejezéséig nyúlik vissza. A történelmi bevezető utáni szemelvények bemutatják az 1957-1989 közötti korszak gazdasági, üzemgazdasági fókuszpontjait, valamint a különböző álláspontok ütközéseit, vitáit is. Az írásokból kiolvasható, hogy a Kádár-rendszer mezőgazdasági politikája nem tekinthető monolitnak, a társadalmi körülmények és a politika változásával, a mozgástér hol bővült, hol szűkült.  A korszak kulcsszavai az alábbiak voltak: termelőszövetkezet, állami gazdaság, háztáji gazdaság, kiegészítő tevékenység. A fogalmak közül pedig az új gazdasági mechanizmus kifejezés futotta be a legnagyobb karriert. Az idők változását mi se jelzi jobban, hogy ezek a szavak, fogalmak az 1980 után született nemzedékeknek már alig jelentenek valamit.

A II. korszak 1989-től 2003-ig tartott, amelyben mélyreható változások történtek a mezőgazdaságban. 1989-1993 között zajlott a régi tervutasításos rendszer lebontása, 1994-1997 volt egy kísérlet a stabilizációra, illetve konszolidációra. A 1998-2003 közötti öt év már a közeledő EU csatlakozás jegyében telt. A II. korszakon belüli alkorszakok természetes módon követik le a különféle kormányok regnálását. A Gazdálkodás szerzői szakemberek voltak, de ők sem vonhatták ki magukat a politikai pártok a mezőgazdaságot érintő, sokszor eltérő elképzelései alól. A II. korszakban új kulcsszavak és fogalmak is születtek: kárpótlás, privatizáció, családi gazdaság, vidékfejlesztés, EK társulás, EU-csatlakozás.

A III. korszak (2004-2022) kiindulópontja Magyarország Európai Unióhoz 2004. évi csatlakozása volt. A csatlakozás az előnyök mellett nehézségeket is hozott. A nemzeti agrárpolitikai célokat még fő vonalakban sem könnyű összhangba hozni az EU közös agrárpolitikájával. Az egyes tagállamokba érkező agrártámogatások, a mezőgazdasági termények és termékek kereskedelme mindig is a viták kereszttűzében állt.  Mindezeken felül a környezetvédelem kihívásaival is szembe kellett néznie a magyar egyéni vagy társasági formában dolgozó mezőgazdasági vállalkozásoknak, ráadásul egy világgazdasági válság és egy egészségügyi világjárvány is nehezítette a működésüket. A Gazdálkodás szerzői adekvát módon számoltak be ezekről a problémákról, és igyekeztek segíteni ezek orvoslásában, mint ahogy tették ezt az elmúlt évtizedek alatt is. A korszak kulcsszavai: globalizáció, környezetgazdálkodás, klímaváltozás, fenntartható fejlődés voltak.

A kiadvány a szerkesztőbizottságok személyi összetételének bemutatásával végződik. Annak ellenére, hogy csak szűk réteg számára készült, mégis mindannyiunkról (termelőkről és/vagy fogyasztókról) szól, így hasznos lenne, ha minél többen megismernék. Mindenki érdeke, hogy jól menjen a gazdálkodás, a nagy és kisbetűs is, ezáltal gazdagodjunk anyagi és szellemi téren egyaránt.

(Korszakok és irányzatok a 65 éves Gazdálkodás folyóiratban (1957-2022). Szerkesztő Tenk Antal. Győr, 2023. 527 p.)

Kimlei Péter

Megjegyzések