Eco és a nagy kísérlet: A rózsa neve

Mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, így egy menő könyvtár kerül a látóterünkbe a mai ajánlóban. Kedves Olvasóm, el kell, hogy keserítselek, Sean Connery igéző arca és színészi játéka csak egyetlen réteget tud visszaadni abból, amit a könyv elénk tár. Ha szereted a középkorban játszódó krimit, elragadott Ken Follett világa, akkor ez a te filmed! Egy szerzetesi közösségben sorra történnek a gyanúsabbnál gyanúsabb halálesetek. Vilmos, a bölcs, daróc ruhás Sherlock Holmes és Adso, a zöldfülű, fiatal szerzetes párosa elképesztően izgalmas nyomozást folytat. Körülöttük pedig feltárul a kolostor és egy páratlan könyvtár színekkel és intrikákkal teli világa. A szöveghez azonban vértezd fel magad! Mert irodalomtudományi nehézbombázó. Az olasz Esterházy Péter (kettejüknek még a halála is válhatatlan egymástól) jól feladja a leckét. Ritkán esik meg olyan, hogy egy szerző részletes értelmezési instrukciót ír a saját regényéhez. Amolyan használati utasítást, mert ebben a

Hat és fél évtized a magyar agrárium szolgálatában: Könyv a Gazdálkodás című folyóiratról

 




65 évvel ezelőtt, 1957 áprilisában jelent meg a Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat első száma. Az évforduló alkalmából hét szerző: Fehér Alajos egyetemi magántanár (Kompolt), Hegyi Judit,  a Gazdálkodás Baráti Körének elnöke (Mosonmagyaróvár),  Kapronczai István, a Gazdálkodás főszerkesztője (Budapest), Magda Sándor,  a Gazdálkodás Tudományos Tanácsadó Testületének tagja és  Marselek Sándor ny. egyetemi tanár (Gyöngyös), Székely Csaba, a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának elnöke (Sopron) és Tenk Antal professor emeritus (Mosonmagyaróvár) arra vállalkozott, hogy feldolgozza ezeknek az évtizedeknek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból bőséges termését. A hatalmas munkában részt vett még Rieger László, a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának felelős koordinátora (Budapest) is. A szöveget Kocsis Tímea (Mosonmagyaróvár) gondozta és ő tervezte a kötet borítóját is. A lektorálás nem könnyű feladatát Horn Péter, az MTA rendes tagja (Kaposvár) és Nagy Frigyes, ny. földművelésügyi miniszter (Mosonmagyaróvár) végezte. A könyv megjelenésének fő támogatója az Agrárminisztérium volt, további támogatói az Agrárközgazdasági Intézet (Budapest), a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (Debrecen), a MATE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (Gödöllő), a REALIT Zrt. (Veszprém), a Széchenyi István Egyetem (Győr), a SZE Wittmann Antal Növény- Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola (Mosonmagyaróvár) voltak.

Nagy István agrárminiszter az előszóban köszönti a 65 éves folyóiratot, de kitér a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra is, melyek megoldásában számít a Gazdálkodás mögött álló szakemberek tudására, mert az a lap:

„Hat és fél évtizede szolgálja híven a magyar agrárium ügyét, időtállóan. Értéke abból a kimagasló szakmai munkából fakad, melyhez a mindenkori szerkesztőbizottság ragaszkodott.”

 A szerzők a cikkek tudományos igényű feldolgozásával felvázolják és elemzik azt az - éles kanyaroktól sem mentes - utat, amit a magyar agrárökonómia, a hazai mezőgazdasági üzemszervezés az utóbbi több mint fél évszázadban megtett. A kötet szerkesztését Tenk Antal, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának professor emeritusa vállalta, akinek nagy tapasztalatai vannak ezen a téren. Amellett, hogy 2000 és 2012 között tagja volt a Gazdálkodás Szerkesztőbizottságának három alkalommal (2005, 2009, 2013) szervezte meg Mosonmagyaróváron a Gazdálkodásban publikált PhD hallgatók és doktorok országos konferenciáját. A legfőbb indítéka azonban az volt, hogy szerkesztőként közreműködött A Gazdálkodás jubileumi évkönyve (1957-2007) című kiadvány elkészítésében, amely visszaemlékezések és életpályák közreadásával mutatta be az akkor 50 éves szakfolyóiratot. A most tárgyalt munka ennek a könyvnek a tovább- illetve újragondolása. Monumentális terjedelmű, műfaját tekintve a repertóriumot ötvözi a szakirodalmi szemlével, a benne közölt táblázatok, grafikonok és diagramok is fontos információforrások. Mintegy 1200 cikket csoportosítottak, kivonatoltak és dolgoztak fel a szerzők, így objektív módon tudták bemutatni a hazai agrárgazdaságban zajló folyamatokat.

A könyv elején megismerjük a szaklap megszületésének körülményeit és megismerjük röviden a lapalapítók életútját. A mosonmagyaróvári karon évtizedeken át oktató Enese László, pedig a Gazdálkodás első évtizedeit idézi fel írásában.

A kiadvány tárgyát három korszakra bontva mutatja be. Az I. korszak 1957-től 1989-ig, de a történelmi, gazdasági társadalmi visszatekintés 1945-ig, a 2. világháború befejezéséig nyúlik vissza. A történelmi bevezető utáni szemelvények bemutatják az 1957-1989 közötti korszak gazdasági, üzemgazdasági fókuszpontjait, valamint a különböző álláspontok ütközéseit, vitáit is. Az írásokból kiolvasható, hogy a Kádár-rendszer mezőgazdasági politikája nem tekinthető monolitnak, a társadalmi körülmények és a politika változásával, a mozgástér hol bővült, hol szűkült.  A korszak kulcsszavai az alábbiak voltak: termelőszövetkezet, állami gazdaság, háztáji gazdaság, kiegészítő tevékenység. A fogalmak közül pedig az új gazdasági mechanizmus kifejezés futotta be a legnagyobb karriert. Az idők változását mi se jelzi jobban, hogy ezek a szavak, fogalmak az 1980 után született nemzedékeknek már alig jelentenek valamit.

A II. korszak 1989-től 2003-ig tartott, amelyben mélyreható változások történtek a mezőgazdaságban. 1989-1993 között zajlott a régi tervutasításos rendszer lebontása, 1994-1997 volt egy kísérlet a stabilizációra, illetve konszolidációra. A 1998-2003 közötti öt év már a közeledő EU csatlakozás jegyében telt. A II. korszakon belüli alkorszakok természetes módon követik le a különféle kormányok regnálását. A Gazdálkodás szerzői szakemberek voltak, de ők sem vonhatták ki magukat a politikai pártok a mezőgazdaságot érintő, sokszor eltérő elképzelései alól. A II. korszakban új kulcsszavak és fogalmak is születtek: kárpótlás, privatizáció, családi gazdaság, vidékfejlesztés, EK társulás, EU-csatlakozás.

A III. korszak (2004-2022) kiindulópontja Magyarország Európai Unióhoz 2004. évi csatlakozása volt. A csatlakozás az előnyök mellett nehézségeket is hozott. A nemzeti agrárpolitikai célokat még fő vonalakban sem könnyű összhangba hozni az EU közös agrárpolitikájával. Az egyes tagállamokba érkező agrártámogatások, a mezőgazdasági termények és termékek kereskedelme mindig is a viták kereszttűzében állt.  Mindezeken felül a környezetvédelem kihívásaival is szembe kellett néznie a magyar egyéni vagy társasági formában dolgozó mezőgazdasági vállalkozásoknak, ráadásul egy világgazdasági válság és egy egészségügyi világjárvány is nehezítette a működésüket. A Gazdálkodás szerzői adekvát módon számoltak be ezekről a problémákról, és igyekeztek segíteni ezek orvoslásában, mint ahogy tették ezt az elmúlt évtizedek alatt is. A korszak kulcsszavai: globalizáció, környezetgazdálkodás, klímaváltozás, fenntartható fejlődés voltak.

A kiadvány a szerkesztőbizottságok személyi összetételének bemutatásával végződik. Annak ellenére, hogy csak szűk réteg számára készült, mégis mindannyiunkról (termelőkről és/vagy fogyasztókról) szól, így hasznos lenne, ha minél többen megismernék. Mindenki érdeke, hogy jól menjen a gazdálkodás, a nagy és kisbetűs is, ezáltal gazdagodjunk anyagi és szellemi téren egyaránt.

(Korszakok és irányzatok a 65 éves Gazdálkodás folyóiratban (1957-2022). Szerkesztő Tenk Antal. Győr, 2023. 527 p.)

Kimlei Péter

Megjegyzések