Szavak és történetek palettáján – Az első Szigetközi Irodalmi Napon innen és túl

Bejegyezte: –
Múlt szombaton rendezte meg a Flesch Központ a Huszár Gál Városi Könyvtárral karöltve hiánypótló, egész napos irodalmi programját. A hagyományteremtő céllal életre hívott kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy a térség olvasóinak szíve – ha csak egyetlen napig is – de együtt doboghasson a kortárs magyar irodalommal. Egyszerre ismerkedhettünk meg a lírai és tárgyiasult költészet jellemzőivel, illetve lényeges kérdéseket is körbejárhattunk egy-egy szépirodalmi kötet kapcsán. Mindehhez pedig olyan miliőt teremtettünk, melyben az írók és az olvasók valódi kapcsolódásokban találhatták magukat, az élet rejtett szépségeire is kinyíltak a szemek, és közösen érezhettük az empátia létfontosságú érzését egy-egy fontos társadalmi jelenség kapcsán. A mosonmagyaróvári Líra könyvesbolt standja egész nap várta a lelkes olvasókat, és olyan kötetekkel készült, amelyek elsősorban meghívott vendégeink tollából születtek. Helyi szerzőink is szép számmal képviselték magukat, lehetőség volt könyvvásárlá...
0

Vendégposzt - Spáh Dávid: Még egyszer

Bejegyezte: –


Vannak könyvek, amelyek már a prológus néhány sorával berántanak a maguk különleges világába, és onnan nem is eresztenek egészen addig, amíg nem fejtjük meg, hozzánk intézett tanulságaikat.
 
Spáh Dávid regénye pontosan ilyen.

Az idézet pedig, amivel teljesen belehelyeztem magam a kezdődő eseményfolyamba: 

“Velem az a baj ebben a különös jelenben, hogy nem tudom, hol járunk. A világban, amiben a harmónia nyugalmát a disszonancia őszintesége és szenvedélye váltja fel, nem lehet mindig tudni, hogy megérkeztünk-e már, vagy még el sem indultunk. Mi lesz, ha bejön a maestro? Ha int? Hirtelen véget ér majd a világ, vagy csak most, csak ezután kezdődik minden? 
A zenekar mindenesetre egyre hangosabb.”

Rögtön azon kezdtem gondolkozni, hol tartok? Aztán, ahogy faltam az oldalakat, rájöttem, hogy valahol az elkezdődött és a véget érhet között, ahogy bárki más is a világon. 

Főszereplőnk, a 40 éves Barna éli hétköznapi életét, családapa és kreatív igazgató, de a könyvlapokról korántsem látszik boldognak. Egy kísértés azonban megrengeti sajátos kis világát, és lehetőséget kínál arra, hogy “még egyszer” az lehessen, aki akar lenni, vagy valaki egészen más, új életet álmodva magának.  De vajon hogyan dönt? Hogy segíthet neki ebben 7 éves énje, akivel a tükörképe szembesíti egy szürreális rosszullét után? 

Az oldalakon tapintható a feszültség, tűpontos a jellemábrázolás, a karakter akaratlagos és egyben sodródó fejlődése, a zenei és filmes utalások pedig ambivalens hangulatot kölcsönöznek a regénynek.

A tanulságokat pedig nem lehet nem kiolvasni a feszített tempójú sorokból.

Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik kedvelik azokat a történeteket, amelyek csontig hatolnak, bekúsznak a bőrünk alá, és úgy gondolkodtatnak el, hogy egyszerre adnak reményt és mutatnak túlélési stratégiát az élet ködös útvesztőjében. 
 
Simon Barbara

Megjegyzések

Megjegyzés küldése