„Az élet szakadékait nem lehet csak úgy átugrani” – Joanne Yi: Az összes többi holnap

Kedves Olvasó! Joanne Yi debütáló regényében nagyon nehéz témákat érint: az elvágyódás, a gyász és az elengedés érzései keverednek össze ebben az igazán emberi hangon megszólaló történetben. A fájdalmas élmények mellett boldog felismerések, nehezen induló, mégis valódi emberi kapcsolatok is megmutatkoznak előttünk, miközben az emlékek füzére különleges jelentést kap. Winter szemléletének változása lassan bontakozik ki előttünk, akár egy virág, amely fokozatosan nyitja ki szirmait. „Miközben felcsatolom a sisakomat, az ég szomorkás árnyalatait fürkészem. Jövő ilyenkor már nem leszek itt. De a látvány majd változatlan marad. Bárhol is legyen, mindenki ugyanaz alatt az égbolt alatt él.” Nem tudok elmenni szó nélkül a borító mellett sem: vajon miért éppen egy ginkgo biloba  levelét tartja kezében a lány? A regény előrehaladtával a fa jelentősége is egyre világosabbá válik. Nemcsak egy vágyott helyszínt idéz meg, hanem az idő múlásának és az elengedésnek is a jelképévé lesz. A gingkolev...

Titkos kalendárium – Fekete István emlékkiállítás

 


2023. március 29-április 21-ig Titkos kalendárium címmel nyílt Fekete István emlékkiállítás a Huszár Gál Városi Könyvtárban.

Az író 120. születésnapja alkalmából, 2020-ban útnak induló tárlat egy hiánypótló irodalmi munkásságnak adózó megemlékezés az életművet gondozó Móra Kiadó részéről. Fekete István a magyar irodalom azon kevés szerzőinek egyike, aki műveinek tárgyaként szinte minden esetben a természetet és állatvilágot választotta, és az ember és természet kapcsolatát mutatta meg alkotásaiban. Írásaira egyedi hangvételük és örök érvényű tartalmuk mellett azért kellene ismét nagyobb figyelmet fordítani, mert napjainkban fókuszba került a természetvédelem, fenntarthatóság témaköre, Fekete István művei pedig a természettel harmóniában való létezést és az állatok természetét mutatják be tökéletes élethűséggel, jól orientálva ezzel az olvasót. Bár az író műveinek egy része gyerekeknek szól, felnőttek számára is izgalmas olvasmány autentikus természetábrázolása miatt. Az NKA támogatásával, Emőd Teréz kurátori munkájával megvalósuló kiállítás a művekhez igazodva a természetet, évszakokat, állatokat állítja középpontba.


Fekete István az 1920-as évek közepén katonaként szolgált, alakulatát 1924 elején Magyaróvárra helyezték. Itt késztetést érzett arra, hogy a Debrecenben megkezdett mezőgazdasági tanulmányait az ódon Alma Mater falai között folytassa. 1926. július 1-jén vette át gazdász oklevelét a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Magyaróvári tartózkodása idején kötött életre szóló barátságot Láng Rudolf Rezső (1881-1963) tanárral, aki Sólyom álnéven a Nimród című vadászati lap belső munkatársa volt. A magyar vadásztársadalom tanítójaként és nevelőjeként ő indította el Fekete Istvánt irodalmi pályáján, és a későbbiek során több könyvét is lektorálta.

Az író 1968-ban megjelent „Barangolások” című elbeszéléskötetét, mint öreg diák, az akkor 150 éves főiskolának ajánlotta. Városunk első Fekete István emlékművét 2011-ben avatták fel, amely egy uhut, a Hu című regény főszereplőjét kelti életre. A szobor azon a helyen áll, ahol korábban Láng Rudolf Rezső lakott. 2016-ban az egyetemi kar és Mosonmagyaróvár városa közösen avatta fel egészalakos impozáns szobrát tiszteletüket kifejezve az egykori óvári gazdász iránt.

A kiállítást nagy örömmel fogadták városunk iskolái. Összesen 14 csoport látogatott el hozzánk. Így mintegy 300 kisdiák vehetett részt tárlatvezetésen.

Legnagyobb sikere a QR kóddal ellátott táblának volt, hiszen a regények szereplőinek beszélő nevei érthetőbbé váltak ezekkel a videókkal együtt szerepeltetve. A gyerekek lelkesen böngészték az idézeteket a többi táblán, némelyiket fel is olvasták társaiknak. A színek meséi tabló idézetei különösen tetszettek mindenkinek, ennek kapcsán sok szó esett a szépirodalmi regényírók által oly kedvelt, ám az olvasók számára nem mindig unalomtól mentes tájleírások fontosságáról, szépségéről.

A kiállítás megtekintése a könyvtári foglalkozások részeként jól szolgálta az olvasás népszerűsítésének ügyét, hiszen a gyerekek szüleikkel együtt visszalátogattak hozzánk, és azóta többen be is iratkoztak.







Megjegyzések