Ki bánt kit? – Egy kapcsolat, ami mindent felülír - A Merre vagyok arccal előre c. regényt ajánljuk!

Kedves Olvasó! Fabricius Gábor harmadik regénye nem könnyű, és korántsem mindennapi olvasmány. Sokkal többet ad, mint egy bántalmazó kapcsolat tűpontos és szívbemarkoló ábrázolása. Megcsillantja a halál torkából felénk integető reményt, esélyt kínál az újrakezdésre, amire aztán a lelki, verbális, illetve fizikai abúzus nyomja rá kitörölhetetlen bélyegét. Vajon a szerelem erős érzése, valamint a családdá válás felelőssége megtarthatja-e azt a bomló egységet, amit a szív már alig bír el?  "Flórával a napok olyanok voltak, mint egy keserédes balett, melyet az érzelmek kifürkészhetetlen táncolása színezett. Egy pillanatban, mint a tavaszi virágok, sugárzott a boldogság és kiteljesedés, szívében napfény táncolt, de hamar beköszöntött a tél jeges széllel és az ereszt rázó viharokkal." A regény, a maga egyszerre nyers, közelítő szemléletmódjával érinti meg az olvasót: érezzük a szenvedést, az áldozati szerepbe való kényszerülés magányosságát, miközben csak kapkodjuk a fejünket, hogy...

Egy humanista hóhér hétköznapjai

 


A 2022 tavaszán, a Prae Kiadó gondozásában megjelentetett regény kéziratával a szerző 2021-ben megnyerte a kiadó krimipályázatát. A könyvkiadó még 2017-ben indította útjára Krimi Ma elnevezésű könyvsorozatát, amely céljául a kortárs magyar detektív- és bűnregény műfajának megújítását tűzte ki céljául. A legfőbb szempontok az egyedi történet, a magas színvonalú megvalósítás, valamint a magas fokú nyelvi kidolgozottság voltak.

Ilyen előzetes információk után kíváncsian vettem kézbe a külsejében is tetszetős kötetet. Gráczernek nem ez az első könyve, sőt a történelmi tematikájú regények sem idegenek tőle.

Gál Dorina álnéven írt regénytrilógiája (Aranyszív, Bíborszív, Márványszív) egy méltatlanul elfelejtett királynénknak, Habsburg Máriának, II. Lajos feleségének állít emléket.

A háromfa hölgye több mint ötven évvel korábban játszódik, mint Mária királyné története. A történelemtanári végzettséggel is rendelkező szerző alaposan tanulmányozta Mátyás király uralkodásának első szakaszát. Nem csupán a történelemből ismert eseményeket meséli el, hanem szemléletes módon kelti életre a középkori Buda hétköznapjait is. 

A szereplőkkel együtt mozgunk Buda belterületén (Alhévíz, Szentpétermártír, Szentistván) és külterületén (Logod) egyaránt, kószálhatunk a szűk utcákon és a zsúfolt piactereken (Káposztapiac, Szombatpiac). A mindenre kiterjedő helyrajzból a környező hegyek és dombok (Hollómál, Szakadát) sem maradnak ki. Ezek mellett még a palotákba, a politika boszorkánykonyháiba is bepillantást nyerünk. A könyv a külső világ mellett a lehető legpontosabban igyekszik visszaadni az akkor élt emberek belső világát, világképét is.

Gráczer L. Tamás ebbe a miliőbe helyezi főhősét Marcust, a budai hóhért, aki párhuzamosan gyilkol és gyógyít, nem áll távol tőle az irodalom és a képzőművészet sem. Igazi reneszánsz ember, tudásvágyánál csak a szakmai elkötelezettsége nagyobb:

„– Atyám szokta volt mondani – törte meg a csendet Marcus –, hogy a kéz, mellyel a pallost markolom és ölök, nem az én kezem, hanem Istené. Nem én akasztok, fejezek, csonkítok és ölök, hanem Isten. Azt hiszem így van ez az igazsággal is. Rajtam keresztül Isten akarja kideríteni, mi történt …” (159. p.)

Azért is különös ez az „ars poetica” mert néhány utalásból megtudjuk, hogy hősünk nem önszántából kerül rettegett és egyben megvetett ítélet-végrehajtói hivatalába.


A színes-szagos regény nem száraz „szakmaismertető”, hanem egy bűnügyi történet több-kevesebb-gyilkossal, áldozattal. Részletesebben ezért nem is foglalkozom vele. A műfaj szabályait követve érdekes karakterek szerepelnek benne, feszültséggel teli, amelyet egy váratlan végkifejlet zár le. Megérdemelten nyert díjat a Prae Kiadó krimipályázatán. A könyvet szerzője egy sorozat első kötetének szánta megfelelve a sorozatok bűvkörében élő-égő korunknak.


A Háromfa hölgye egyaránt ajánlható a történelem, a bűnügyi történetek és az igényes történelmi regények kedvelőinek.

KP


Megjegyzések