Vendégszerzőnk tollából: A madármegfigyelés fűszere

Zsebedben a világ! Mondják nem is indokolatlanul, mikor többségnél ott lapul a készülék, melyet nemes egyszerűséggel mobilnak szólítunk. Ősszel, ezzel ülsz be a kocsiba és a szaggatott vonalak sebesen szaladnak el melletted. Csak egy közepes termetű ragadozó ül szigorú tekintettel a póznán. De ki lehet ő? Fék, sikerül elcsípni, egy fotó és az app már ki is köpi a nevét, ő egy egerészölyv. Télen a madáretetőre szórt eleségre érkező tarka csapatot figyeled áhítattal, mikor egy szempillantás alatt, mint egy kamikaze vetődik be egy predátorok világában kistermetű számító szárnyas, kitől az egész környék retteg. Cinkék és tengelicek kispiccelnek minden irányban, majd a kampóscsőrű valamit mormol az orra alatt, s megállapítja, legközelebb még ügyesebb leszek. S mivel a kütyüddel felvetted a sztorit, elküldöd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, kitől érkezik a válasz, karvaly járt a kertedben.  Tavasszal késő este sétálsz a pároddal, majd eszedbe jut, hogy másnap ki kell h...

Légből kapott történetek: Repülő eszközök lakóhelyünk egén


Az 1873. évi bécsi világkiállítás egyik nagy szenzációja a Franciaországból érkezett 25 méter átmérőjű ballon-kilátó, kötött léghajó (ballon captif) volt. A tervek szerint gondolájában 15 embert is magasba tudott volna emelni, akik néhány száz méter magasságból élvezhették volna a kiállítás és a császárváros látványát. Az időjárás azonban közbeszólt. 1873. június 29-én kora délután Bécsben hatalmas vihar kerekedett, az orkán erejű szél elragadta a gázzal már feltöltött léggömböt.  Az elszabadult eszköz Moson megyében, Levél község határában ért földközelbe. Itt felkeltette Budó Jakabnak, a magyaróvári Fekete Sas szálloda bérlőjének az érdeklődését. Budó több ember segítségével a földre húzatta a selyemből készült gömböt, majd feldaraboltatta és hét szekéren Magyaróvárra szállíttatta. Az ügynek nagy sajtóvisszhangja kerekedett, Magyaróvár nevét külföldön is megismerték az újságolvasók. A „becsületes” megtalálót „lelet eltitkolása” miatt perbe fogták.  A léggömb darabjait Párizsba vitték, de helyreállítani már nem tudták.

1895 augusztusában egy 12 méter átmérőjű katonai léggömb hajtott végre kényszerleszállást Rajka határában, amelynek során a személyzet mindkét tagja megsérült. A közlekedési eszköz 45 perc alatt tette meg a Bécs-Rajka közötti 90 km-es utat, nagyobb sebességgel, mint amivel a korabeli vonatok közlekedtek. A baleset rámutatott a léggömbök legnagyobb hibájára, az irányíthatatlanságra.

A motorral felszerelt, kormányozható léghajók elkészítése terén a huszadik század elején ádáz verseny folyt két német feltaláló August von Parseval és Ferdinand von Zeppelin között. A küzdelmet végül Zeppelin nyerte meg. Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének első léghajói azonban Parseval rendszerűek voltak.
Egy ilyen léghajója repült át a Magyaróvár felett 1910 októberében és 1912 júniusában is, Győr lakói jobban jártak, mert ott mind a két alkalommal le is szállt a lakosság nagy örömére.

A Parseval két látogatása között első ízben repülőgépek tűntek fel városunk felett, a repülés terén az 1911-es év igazi áttörés volt. A huszadik század elején az Osztrák Magyar Monarchia területén a levegőnél nehezebb repülő eszközökkel való kísérletek fő helyszíne Bécsújhely volt, itt lehetett a repülés tudományát is elsajátítani. Itt tett pilóta, a korabeli elnevezés szerint aviatikus vizsgát 1911. június 10-én a magyar Székely Mihály (1885-1959).

Székely Szarvason született, a Műegyetemen folytatott tanulmányokat, majd francia földön kötelezte el magát a repüléssel. Legnagyobb teljesítménye első magyarként a Bécs-Budapest-Bécs távrepülés végrehajtása volt. 1911. július 19-én Bécsújhelyről szállt fel egyfedelű gépével. Hetvenöt kilométer megtétele után szállt le a Moson megyei Miklóshalma legelőjén, ahol Fazekas Lajos községi jegyző üdvözölte. Közel 3 órát töltött ott, és ott várta be barátját Otto Hieronimust, a kor híres autóversenyzőjét, aki személygépkocsin követte és szállította számára az üzemanyagot. Győrben még hosszabb időn át tartózkodott, végül 20 óra 35 perckor landolt Budapesten, a Rákos-mezőn. Néhány nap pihenő után visszaindult Bécs irányába, szerelői, valamint a sajtó néhány képviselője autóval követte. Székely 60 lóerős motorral felszerelt, Pischof Autoplan típusú gépe július 25-én este 7 óra körül tűnt fel Horvátkimle irányából Magyaróvár felett. A repülőgép néhány kört tett a város felett, majd a vasúti töltés mellett, Magyaróvártól három kilométerre leszállt. Ekkor valóságos népvándorlás indult meg a különös „gépmadárhoz”. Székely Mihály másfél órás ünneplés után repült tovább Pozsonyig, a kísérő autók lámpáit követve.  A vármegye a későbbiekben sem feledkezett meg a hős aviatikusról. Azt tervezték, hogy emléktábla és emlékplakett örökítse meg első miklóshalmi leszállásának helyét, és bekapcsolódtak a Székely Mihály repüléseit támogató gyűjtésekbe is.

Szűkebb hazánkban is valóra váltak Ruff Andornak, a Mosonvármegye szerkesztőjének 1909-ben lejegyzett sorai:

„Az ember, a földhöz ragadt, sárból gyúrt ember elszállt a földről, beköltözött a híg levegő úttalan és akadálytalan birodalmába, úrrá lett a meghódíthatatlannak látszó kék égen, a szelek birodalmán, a levegőn.”

A derűs és optimista hangulat azonban nem sokáig tartott. 1914. június 20-én Fischamend mellett, nem messze az akkori osztrák-magyar határtól bekövetkezett a monarchia legnagyobb légi katasztrófája. Katonai gyakorlat során az M.III Körting léghajó egy kétfedelű repülőgéppel ütközött össze. A baleset következtében összesen kilenc ember veszítette életét, ezt követően leálltak a léghajók fejlesztésével. Az eset mélyen megrázta Moson megye közvéleményét is. Az áldozatok közül ketten (Johann Hauswirth, Ernst Hofstätter) két évvel korábban a Parseval fedélzetén Győrben is népszerűsítették a repülést.
A szerencsétlenség után negyven nappal kitört az első világháború. A Nagy Háború kezdetén csak félszáz hadra fogható repülőgép és tucatnyi léghajó állt a császári és királyi légierő, akkori szóhasználat szerint a légjáró csapatok rendelkezésére. A háborús veszteségek hatására jelentős fejlesztéseket hajtottak végre mind a repülőgépgyártás, mind a megfelelő személyzet kiképzésének területén. A magyar repülők helytállásának ellenére az antant erők légi fölénye mindvégig egyértelmű volt.

A következő lapszámban néhány tragikus eseményről is olvashatnak, és megismerhetik a repülés hőskorának helyi hőseit, áldozatait is.

A cikkben szereplő képek forrása:
A ballon elszabadul (1873) – Képes Kiállítási Lapok Új folyam 1873. 2. sz. 13. p.
Kényszerleszállás Rajkán (1895) – Das Interessante Blatt 14. évf. 1895. 34. sz. 1. p.
Székely Mihály aviatikus (1911) – Vasárnapi Újság 58. évf. 1911. 31. sz. 619. p.
 
- Kimlei Péter -

Megjegyzések