Megsebzett szerelem a végletek határán - Az Üvegfiú c. regényt ajánljuk!

Két fiatal felnőtt – Dorián és Zsófi – története szinte átitatja fájdalommal a könyv lapjait. Egyszerre próbáljuk megérteni kialakulóban lévő kapcsolatuk működését, miközben rácsodálkozunk arra, hogy a feltétel nélküli szeretetet elvárása a másik fél iránti kontrollálatlan birtoklási vágyba csap át. Tele sérülésekkel, különböző traumákkal érkeznek meg a történetbe: Zsófi inkább arra vágyik, hogy valaki végre átlásson a szorongásán, valamint az őt mardosó örökös bizonytalanságon. Arra, hogy valaki valóban szépnek lássa és igazán elfogadja őt. Dorián pedig kétségbeesetten keresi önmagát nővére elvesztése után, és az egyetlen kiutat abban látja, hogy szándékosan sebeket ejt a testén. A fájdalom ringatja el a megnyugvás felé, de valójában a mély kötődés az, ami egyszerre vonzza és riasztja is őt. „Az életem elfolyik mellettem érzelmek és történések nélkül. Mintha egy sekély, lassan hömpölygő folyóban ácsorognék gumicsizmában. Hozzám sem ér a víz.” Nagyon izgalmas a regényben az írónő részé...

Legyen hó, legyen jó!



Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez a „lemez” majdnem minden kislányos családban szinte állandóan forog. Még mi se untuk meg. De csak azért, mert felnőtteknek is szól. 👪
Ajánlómmal szeretném kicsit árnyaltabbá tenni azt a képet, amit erről a történetről első vagy sokadik ránézésre kialakítottunk. Lássuk, mi is történik igazából:

Adott két lány. Boldog testvérei egymásnak. 👭 A nagyobbik más, és ezzel kárt okoz a kisebbiknek. Innentől jön a bonyodalom, ugyanis ettől a perctől kezdve, hiába teszik meg a szülők, ami tőlük telik. Ráadásul el is veszítjük őket. Csak az intelmeik maradnak hátra, és a fájdalom. A gyászé, és a megszakadt kapcsolaté is. Elza embergyűlölő, szorongó pánikbeteg lesz, aki erőnek erejével próbálja magát a felszínen tartani, mert mindenki ezt várja el tőle, miközben Anna szeretetéhsége annyira pusztító, hogy az első kedves szóra elmenne bárkivel, és naná, hogy rosszul választ.

Egy pszicho-thriller témája is lehetne. De a Disney a Grimm mesék megfilmesítésével már rég ilyen körökben mozog. Viszont itt most nincs más, csak a forgatókönyv, semmi kötöttség. Napozzon csak az a hóember! Úgyis ideje leszámolni a klisékkel!
Ha jön a nyár
„Te komolyan igen-t mondtál egy tagnak, akit aznap ismertél meg?”

Biztos, hogy egy vadidegen herceg a megoldás? És ha nem épp jóindulatú, hanem maga Kékszakáll? Biztos, hogy csak a szerelmes csók a kiút a rossz családi közegből? Nem inkább a dolgok kitartó tisztázni akarása, akkor is, ha elsőre nem talál értő fülekre?


Aztán mi van azzal, hogy az ember leányával szemben mindenki elvárja, hogy "jókislány" legyen, de őt fojtogatja ez a szerep? Mi a teendő ilyenkor? Önmagam legyek, vagy teljesítsem a kötelességemet? Kínzó kérdések, rögös út a válaszokig, és vele együtt zuhanás a gyógyulásba, amivel csak nyerni lehet: szeretetet, testvért, barátot, boldog és békés birodalmat. 💗 👩 👑
Szóval, ide nekünk egy-két önkritikus megszólalást, szerelmi háromszöget, örökbefogadást (Kristoff hivatalosan is troll), kotnyeles rokonságot, ármányt és a testvéri szeretet győzedelmét!
S a megoldások? Maiak, tanulságosak, használhatóak, elgondolkodtatóak. 😌


Megjegyzések