„Az élet szakadékait nem lehet csak úgy átugrani” – Joanne Yi: Az összes többi holnap

Kedves Olvasó! Joanne Yi debütáló regényében nagyon nehéz témákat érint: az elvágyódás, a gyász és az elengedés érzései keverednek össze ebben az igazán emberi hangon megszólaló történetben. A fájdalmas élmények mellett boldog felismerések, nehezen induló, mégis valódi emberi kapcsolatok is megmutatkoznak előttünk, miközben az emlékek füzére különleges jelentést kap. Winter szemléletének változása lassan bontakozik ki előttünk, akár egy virág, amely fokozatosan nyitja ki szirmait. „Miközben felcsatolom a sisakomat, az ég szomorkás árnyalatait fürkészem. Jövő ilyenkor már nem leszek itt. De a látvány majd változatlan marad. Bárhol is legyen, mindenki ugyanaz alatt az égbolt alatt él.” Nem tudok elmenni szó nélkül a borító mellett sem: vajon miért éppen egy ginkgo biloba  levelét tartja kezében a lány? A regény előrehaladtával a fa jelentősége is egyre világosabbá válik. Nemcsak egy vágyott helyszínt idéz meg, hanem az idő múlásának és az elengedésnek is a jelképévé lesz. A gingkolev...

Egy kis családi hogyisvanez - Julia Quinn Bridgerton-regényfolyama

 

Julia Quinn Bridgerton-regényfolyama szinte követhetetlennek tűnik, és pont ettől (is) nagyszerű. Az épp az ezredfordulón kiadott első kötet, A herceg és én hatalmas siker lett, ékes bizonyíték erre, hogy a nagyközönség még húsz évvel később is rajongva olvassa. Főleg azóta, hogy a Netflix jóvoltából megjelent egy igazán színes, fordulatos tévésorozat formájában.


Az úri társaság lázban ég, mert feltűnik egy rejtélyes újságíró(nő), aki mindenki viselt dolgairól részletesen, nevekkel, tényekkel készít pletykalapot. Ez a konfliktus aztán legalább öt kötetre elegendő témát és bonyodalmat szolgáltat a szerelemre és romantikára éhező olvasóknak. A történet középpontjában egy nagycsalád áll, ahol a gyerekeket, összesen nyolcat, érkezési sorrendben az ábécé betűi alapján nevezték el. Édesanyjuk, Violet egyedül neveli őket, miután férje fiatalon elhunyt. Mindannyiuk számára igyekszik megteremteni azt a boldog életet, amely később majd még boldogabb házasságba és családi örömökhöz vezet. De az elit szabályrendszere már a viktoriánus kor előtt is meglehetősen szigorú elvárásokkal tekintett az oda belépőkre, megnehezítve ezzel Violet és gyermekei dolgát.


Az első regény a negyedik gyermek, és egyben első lány, Daphne Bridgerton társaságba történő bevezetését helyezi a középpontba, mivel minden akörül forog, hogy a báli szezonban a legtöbb lány férjre találjon. A vérmes mamák pedig a legmegrögzöttebb agglegényekre is kivetik a hálóikat, ha kell...
Daphne és az ő hercege a önmagukkal és egymással megvívott kemény csaták árán ér révbe. Az írónő bátorságára vall, hogy ebben a habkönnyű regényben is felmerülnek olyan témák, mint a fogyatékosság, a rideg, szeretetlen szülői magatartás következményei, transzgenerációs sérülések. Épp megfelelő mennyiségben és minőségben ahhoz, hogy a mérleg nyelve ne billenjen a dráma irányába, és jóval azelőtt, hogy ezek a problémák bekerültek volna a szélesen vett társadalmi közbeszédbe.


Ezt a történetet követi Anthony vikomt és párja, Kate szerelembe esése (A vikomt, aki engem szeretett) ebben a kötetben tudunk meg még többet a családról, szokásaikról, hagyományaikról. Jobban megismerjük néhai családfőt, aki fájóan korán távozott az élők sorából, megpecsételve ezzel legidősebb fia sorsát, aki igyekszik méltó utódjává válni.
A Tisztességes ajánlat címet viselő harmadik könyvből kiderül, miképp lesz Benedikt a második fiú, festőművész, és számít-e a társaságban arája társadalmi rangja.
A negyedik történetben (Mr. Bridgerton csábítása) a világutazó, és titokban szenzációs útinaplókat író Colin rájön, ki az a botrányos pletykafészek, aki Lady Whistledown álnéven borzolja a kedélyeket. Az igazság pillanatával egyidőben pedig az éles eszét és nyelvét használni nem rest Eloise (Sir Philippnek szeretettel) vénlányságának időszaka is a végéhez közeledik.
Ezek után már csak Francesca (Rossz kor), Hyacinth (Csókja megmondja) és Gregory (Esküvő lesz) sorsáért kell izgulnunk. Közben pedig átéljük az özvegység és meddőség szomorúságát, éjszakai nyomozásokat folytatunk egy rejtélyes idegennel, és izgulhatunk, vajon sikerül-e megakadályozni egy aljas indokkal kikényszerített esküvőt.

A szisztéma egészen egyszerű: sorban mindenki megtalálja, akit neki rendelt az ég, miközben mind egy-egy karakterükre jellemző problémát oldanak meg sikerrel. Mi, az olvasók pedig velük sírunk és nevetünk. Nem is a végkifejlet a lényeg, hanem hogy hogyan jutunk el oda.
Az írónő jó érzékkel reagált arra az olvasói igényre is, hogy megtudjuk, milyen lett hőseink a boldog egymásra találás, és fényes esküvő utáni élete. Erről szól a kilencedik, egyben utolsó kötet, az És boldogan éltek.

Játékra fel! 👇
Ha pedig még mindig nem elég a jóból, kezdjünk neki bátran Rokesby családról szóló, hamarosan négy részessé bővülő opusznak is, amely egyfajta lazán kapcsolódó előzményként is olvasható.

A kötetek és a sorozat közti legnagyobb különbség a műfaji megkötések okán keletkezett. Míg egy kötet bőven elég teret ad az aktuális páros csetlés-botlásához, és végig fenn tudja tartani a figyelmünket, addig a sorozat készítésénél fontos szempont a fordulatosság és a sok szál egy időben történő mozgatása. Ennek az elvárásnak pedig maximálisan megfelel, sőt, túl is teljesíti azt. Az első évad nyolc része alatt ízelítőt kapunk a kötetekben csak jóval később bekövetkező eseményekről is. A rajongók számára pedig a jó hír az, hogy a Netflix már a harmadik és negyedik évadot is berendelte. Részletek és kulisszatitkok a készülő második évadról itt találhatók.


S hogy melyikkel érdemes kezdeni? Amelyikkel tetszik! Mindkét választás ad ugyanis olyat, amit a másik, műfajából adódóan nem tud nyújtani. Ajánlom mindenkinek, aki szívesen utazna kicsit az időben, visszarepülve egy színes, szövevényes, romantikus világba, hátrahagyva pár percre vagy órára a jelen gondjait.

- K -



Megjegyzések