In memoriam Nemere István

Szomorú apropója van a posztomnak, 80 éves korában elhunyt Nemere István író. Kevés szerző van, akinek a könyveit régebb óta olvasom mint az övét, tettem ezt sokszor úgy, hogy nem is tudtam ki is rejtőzik a változatos álnevek alatt. Rendkívül sok, 800 könyve jelent meg, hosszú karrierje alatt. Általános iskolában, amikor elkezdtem könyvtárba járni, az első hónapokban kizárólag két szerzőt voltam hajlandó kikölcsönözni: Rejtő Jenőt vagy Nemere Istvánt. Gondolom hogy örültek nekem akkoriban, amikor hetente megkérdeztem, van-e valami új tőlük. A fantasztikus nagynéni sorozat első három kötetét illetve Don, Lars és Ariel űrkalandjait regényben és képregényben is rongyosra olvastam, a Holtak harca valamint a Játszma a tízmilliárdért sci-fi könyveit szinte teljes egészében viszontláthatjuk a Demolition Man és az Armageddon filmekben. Szerettem a Daniel-Skagen Monti sorozatát, többször olvastam a Mindennap merénylet és a Veszély ösvényein könyveit. A nyolcvanas években remek sci-fi könyveket...

Kiállítás Radó Gyuláné Kenesei (Klein) Ilona életéről és munkásságáról


Könyvtárunkban 2021. október 25. és november 20. között tekinthető meg az a kiállítás, ami a Csatangoló Tánccsoport és Hagyományőrző Egyesület és az Isaszegi Művelődési Ház és Múzeumi Kiállítóhely együttműködésében valósult meg a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával. A kiállítás kurátora, a kiállítási anyag összegyűjtője Eto-Papp Beáta.

Az összeállítás emléket állít Radó Gyuláné Kenesei Ilona (1883-1960) egykori isaszegi tanítónőnek, aki szabadidejében járta az országot és közel 4000 népdalt gyűjtött össze, többségét kottázta, amit az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtára őriz.

Lehetőséget kaptunk a kiállítási anyag bemutatására, amit ezúttal is szeretnénk megköszönni. Kenesei Ilona a 20. század első évtizedében a mi városunkban élt és tanított, munkájáról, eredményeiről több ízben is beszámolt a korabeli helyi sajtó. Azt szeretnénk, hogy Mosonmagyaróvár lakói is megismerjék fő vonalakban ezt a kiemelkedő életutat és munkásságot.

A kiállítás alkalmat teremt arra, hogy képzeletbeli időutazásra hívjam városunk mai lakóit. Néhány kép és tény segítségével szeretném megidézni Kenesei Ilona Magyaróvárát.  A korabeli képeken látható, és mai állapotukban is felismerhető épületek itteni életének fontos elemei, állomásai voltak.

Utazásunkat kezdjük egy konkrét állomással, a vasútállomással.  Magyaróvár, az épület felirata és a vasúti menetrend szerint Moson-Magyar-Óvár állomása a MÁV Budapest-Királyhida vasútvonalon feküdt.  Budapestre illetve Budapestről  ide eljutni naponta hét vonatpár segítségével lehetett. Ebből kettő gyorsvonat volt. Személyvonattal a fővárosba eljutni több mint öt órát vett igénybe. Gyorsvonattal már három óra alatt is célba érhettek. Magyaróvárról  Bécsbe, a császárvárosba személyvonattal négy órán belül, gyorsvonattal akár két órán belül is el lehetett jutni. A pályaudvarról Magyaróvárra gyalog, bérkocsin, illetve többnyire lóvontatású társaskocsin (omnibusz) Mosonon keresztül juthattak el.


Moson község Magyaróvártól egy korabeli távolsági kimutatás szerint 3,08 kilométer távolságra  feküdt. Lakóinak száma az 1910. évi népszámlálás alapján 6258 fő volt. Ebből 3552 fő magyar, 2567 fő pedig német anyanyelvűnek vallotta magát. Felekezeti megoszlás szerint a római katolikus volt a legnépesebb felekezet (5574 fő) a hívek számát tekintve, ezt az izraelita (442 fő), majd az evangélikus felekezet (192 fő) követte.  


Mielőtt elérnénk Magyaróvár történelmi belvárosát, az Újtelepnek nevezett településrészen Kenesei Ilona itteni élete legfontosabb színtere, munkahelye tűnik a szemünk elé. Az iskola impozáns, korszerű, 10 tantermet és 19 egyéb helyiséget magába foglaló épületét 1897-ben avatták fel. Helyet kapott benne az állami elemi fiú- és leányiskola valamint az állami iparostanonc iskola is. A huszadik század elején az összevont  iskolák tanulóinak létszáma 450-550 fő között, a tanítói testület létszáma 12-13 fő között mozgott. Igazgatója 1902-től Petrovich József volt. Itt tanított ekkor a város kulturális életében jelentős szerepet játszó Pataki Vilibáld és Scheitz Mihály is.


A hivatalosan községi rangot viselő Magyaróvár lakóinak száma az 1910. évi népszámlálás alapján 5273  fő volt. Ebből 3276 fő magyar, 1837 fő pedig német anyanyelvűnek vallotta magát. Felekezeti megoszlás szerint a római katolikus volt a legnépesebb felekezet (4784 fő) a hívek számát tekintve, ezt az evangélikus (302 fő), majd az izraelita (138 fő) felekezet követte.


A száraz adatok felsorolásán túl elmondhatjuk, hogy lakóhelyünkön (Mosonban és Magyaróváron) a 20. század boldogan és reményteljesen indult. Az itt élők életét kényelmesebbé tették a kor technikai újításai és újdonságai (vízellátás, áramellátás, telefon, új közlekedési eszközök), és új szórakozási lehetőségek (mozi) is megjelentek. Mi sem jellemzőbb, hogy korszak ikonikus alakja Thomas Edison 1911 szeptemberében autójával áthaladt Mosonon és Magyaróváron, amiről a helyi lap is beszámolt. A Mosonvármegye (Magyaróvári Hírlap) nem hallgatta el a gondokat sem (közegészségügyi helyzet, szociális helyzet, kivándorlás), azonban túlnyomórészt derűsek és optimista hangvételűek az itt található cikkek, írások. Elődeink gyakran kémlelték az eget repülő szerkezetek (léghajó, repülőgép) után kutatva, de nem vették észre a világpolitika egén gyülekező viharfellegeket. A vihar 1914 nyarán a nagy háború formájában csapott le a világra és lakóhelyünkre, emberáldozataival és következményeivel együtt tönkretéve az egész évszázadot.

Kenesei Ilona egy boldog évtizedet töltött városunkban, itt kezdődött el tanítói és népdalgyűjtői tevékenysége is, amit főleg a nyári szünidő alatt folytatott.  Magyaróváron ismerte meg Radó Gyulát, aki 1907-től a gazdasági akadémián tanult. A szerelmespárt szép emlékek köthették Magyaróvárhoz, a Mosoni-Duna és a Lajta partjához. 1913 januárjában Kenesei Ilona elhagyta Magyaróvárt, Isaszegre helyezték át és férjhez ment Radó Gyulához. Máshol kezdtek közös életet, ami a világháború miatt nem tartott hosszú ideig. Radó Gyuláné tanítói, népdalgyűjtői pályája és karitatív tevékenysége már Isaszegen teljesedett ki.

Mosonmagyaróváron Radó Gyula neve kőbe vésve fennmaradt az itt végzett gazdászok első világháborús  hősi emlékművén. Kenesei Ilona, Radó Gyuláné pedig e kiállításnak köszönhetően, egy rövid időre ismét városunk vendégszeretetét élvezheti.  Isten hozta kedves Ilona! 

- Kimlei Péter -



 
 

Megjegyzések