„Az élet szakadékait nem lehet csak úgy átugrani” – Joanne Yi: Az összes többi holnap

Kedves Olvasó! Joanne Yi debütáló regényében nagyon nehéz témákat érint: az elvágyódás, a gyász és az elengedés érzései keverednek össze ebben az igazán emberi hangon megszólaló történetben. A fájdalmas élmények mellett boldog felismerések, nehezen induló, mégis valódi emberi kapcsolatok is megmutatkoznak előttünk, miközben az emlékek füzére különleges jelentést kap. Winter szemléletének változása lassan bontakozik ki előttünk, akár egy virág, amely fokozatosan nyitja ki szirmait. „Miközben felcsatolom a sisakomat, az ég szomorkás árnyalatait fürkészem. Jövő ilyenkor már nem leszek itt. De a látvány majd változatlan marad. Bárhol is legyen, mindenki ugyanaz alatt az égbolt alatt él.” Nem tudok elmenni szó nélkül a borító mellett sem: vajon miért éppen egy ginkgo biloba  levelét tartja kezében a lány? A regény előrehaladtával a fa jelentősége is egyre világosabbá válik. Nemcsak egy vágyott helyszínt idéz meg, hanem az idő múlásának és az elengedésnek is a jelképévé lesz. A gingkolev...

Olvasónk ajánlja - Donna Tartt: A titkos történet

 

„Lehet-e bármi szebb az önuralom teljes elvesztésénél?”

Donna Tartt is megvitatja ezt a témát első regényében, A titkos történet című művében. Eredetileg The God of Illusions címet adta neki, majd utána nevezte át az általunk ismert verzióra. 1992-ben jelent meg és az írónő egyetemi évei alatt szerzett élményein alapul.

A mű Új-Angliában zajlik, ahol néhány diák mindennapjait követhetjük a vermonti egyetemen. A hat fős társaság a klasszikus görögöt nem csak tanulja, de meg is próbálja megtapasztalni. A történet Richard Papen elbeszélésében történik, aki évekkel később hívja elő a történteket, amelyek a barátjuk meggyilkolásához vezetett. Mivel ő később csatlakozott, ezért többnyire kívülállóként éli meg az eseményeket. A regény felfedezi Bunny halálának körülményeit és hosszabb távon a hatásait is, amely összefonódik a görög kultúrával.


Annak ellenére, hogy egy krimiről van szó, a könyv elején megtudjuk, hogy ki hal meg és ki követi el a bűntettet. Ezután leginkább a „Miért?” kérdésre keressük a választ. A karakterek érdekesek, és Donna Tartt egyik jellegzetessége a hosszan tartó gyönyörűen részletes leírások is megjelennek. Sokáig építi a diákok közötti kapcsolatokat és a köréjük épült atmoszférát, ami megalapozza a hangulatot, és megismerhetjük a szereplők közötti dinamikát. Éppen ezért inkább egy karakter központú könyvnek nevezném. A lassú eseménytelen kezdés után viszont a csúcspont hirtelen és feszültséget keltő.

Szerintem a lassú felvezetés ellenére élvezhető volt, leginkább a „dark academia” hangulat miatt. A karakterekkel nem könnyű azonosulni, hiszen nem szerethetőségükről ismertek. Könnyen el lehet veszni a romantizált szempontokban: a főszereplők közelsége; a tapasztalataik a jó könyvekkel; a fiatalkor és szépség megjelenése egy helyen, ami megengedi a világtól való elszökést. Mindamellett, ez elvakíthatja az olvasót a negatív részletektől, amelyeket Tartt felfed a mű során: magány, egyedüllét, még ha körül is vannak véve hasonló gondolkodású emberekkel; a szokatlan irrealitás a fiatalság és felnőtté válás között. A regény egyik fő üzenete, hogy mikor fiatalok vagyunk, gyakran elfelejtjük döntéseinknek következményei vannak.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, akit érdekel a görög kultúra befolyása; a modern egyetemváros csábító és elidegenítő részletei; és a gyilkossággal járó következmények és bűntudat megélése.

- Világi Karolin írása -






Megjegyzések