Kiállítástól kiállításig: Főhercegi vadászatok Moson vármegyében

1910 májusában nyílt meg Bécsben az Első Nemzetközi Vadászati Kiállítás, amit októberi bezárásáig 2,7 millió fizető, jegyet váltó látogató keresett fel. A kiállítás fel kívánta hívni a figyelmet arra, hogy a vadászat nem csupán egy úri passzió, hanem közgazdasági jelentősége is van, kulturális értékeit pedig népszerűsíteni kívánta a széles néptömegek körében. A magyar vadászat múltját és jelenét a magyar kiállítási pavilonban, a „Magyar Vadászkastély”-ban mutatták be. Számunkra azonban érdekesebb egy másik kiállítási épület, a stilizált „Béllyei Vadászház”, amit Frigyes főherceg és a vadászat tematikájára építettek fel, ahol számos trófeát mutattak be a magyaróvári uradalomból, sőt a térség háziipari termékeiből is.

Frigyes az Osztrák-Magyar Monarchia leggazdagabb földbirtokosai közé tartozott. Örökölt birtokai (Teschen, Seelowitz, Magyaróvár, Béllye) mellé még továbbiakat (Végles, Topolovác, Magyarbóly, Hunyadharsány, Wörtschach) is vásárolt. Gyermekkora óta szenvedélyes vadász volt, a vadászterületein elejtett vadakról statisztikai kimutatásokat vezettek. 1910. február 1. és 1911. január 31. között magyarországi, sziléziai, morvaországi és stájerországi vadászterületein összesen 129064 vad került terítékre, ebből 66549 a magyaróvári uradalomban. A vadfajokat nézve környékünkön a legtöbbet mezei nyúlból (25450) és üregi nyúlból (17001) ejtettek el, de fogoly (10149), és fácán (6057) is szép számmal került puskavégre. A nagyvadak közül szarvasból 29, őzből 41 került terítékre. Az akkori meghatározás szerinti „kártékony vadak”-at a legnagyobb számmal a varjak és a szarkák (2350), az ölyvek (701), a menyétek (687) és a mókusok (640) képviselik ezen a listán. Szomorú véget ért 1615 kóbor kutya és macska, valamint 111 róka élete is. Az 1913-as évről közzétett lőjegyzékből is kitűnik, hogy a magyaróvári volt a vadak, főleg az apróvadak számát tekintve a leggazdagabb vadászterület.  A 133349-ból 69196 állatot itt ejtettek el. A vadfajok aránya is hasonlóképpen alakult. Az éves statisztikák mellett, a helyi sajtóból egy-egy vadászat eredményeit is megismerhetjük. 1910 novemberében például az esemény első napján a lóvári erdőben 1000 fácán, a Károly erdőben 1190 fácán és 300 nyúl, másnap  Mosonszentjános határában pedig 1400 nyúl és 200 fogoly került puskavégre.

A vadászatok állandó résztvevője volt Frigyes felesége, Izabella főhercegné is, sőt lányaik közül többen is szívesen ragadtak vadászfegyvert. A legelőkelőbb vendégek, Ferenc József császár és király, Rudolf trónörökös, valamint II. Vilmos német császár azonban nem itt, hanem  Béllyén ejtettek el értékes aganccsal bíró szarvasokat. Érdekesség, hogy a szarvas béllyei meghonosítása Frigyes főhercegnek köszönhető, eredményei voltak tehát a vadgazdálkodás terén is. A magyaróvári uradalmi vadászatok központjában, a féltoronyi kastélyban is megfordult azonban néhány koronás fő.

A spanyol király, XIII. Alfonz jelenléte érthető, hiszen Frigyes közeli rokona, az unokaöccse volt. Ferenc Ferdinánd trónörökös gyakori látogatása már-már egy romantikus történet. Frigyes és Izabella abban reménykedett, hogy a trónörökös valamelyik lányuk kezét fogja megkérni. Ő azonban végül Chotek Zsófia grófnőt, Izabella udvarhölgyét vezette az oltárhoz, amivel nagy botrányt okozott. Házasságkötése után ritkábban járt Féltoronyba, de Moson megyéhez nem lett hűtlen. Feleségével gyakori vendégei voltak az oroszvári vadászatoknak, a Lónyay házaspárral (Stefánia királyi hercegnő, Lónyay Elemér herceg) baráti viszonyt ápoltak. 1914-ben a trónörökös párt Szarajevóban meggyilkolták, majd kitört az első világháború.

A háborút lezáró békerendszer Közép-Európa mellett Frigyes birtokainak térképét is alaposan átrajzolta. Ténylegesen a magyaróvári uradalom maradt meg és a béllyei birtok egynegyed része. Frigyes tulajdonosa maradt az Ausztriához csatolt területeknek is, azonban a Habsburg-törvény értelmében nem léphetett az új osztrák állam földjére. Az 1920-as évek közepétől újrainduló főhercegi vadászatok központja Magyaróvár lett.

A vendéglátó szerepét, kora és egészségügyi állapota miatt fokozatosan - a jórészt Budapesten élő - fia, Albrecht főherceg vette át. Albrechtnek nagyratörő politikai ambíciói voltak, ezért nem véletlen, hogy 1927 novemberében a környékünkön tartott vadászaton Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök is részt vett. Márialigeten 308 nyulat és 221 fácánt lőttek, a lóvári erdőben tartott vadászat eredménye 280 nyúl, 406 fácán  és 3 egyéb vad volt. Horthy és Bethlen 1935 decemberében több előkelő vendég társaságában ismét itt vadászott, Frigyes magyaróvári kastélyában reggelivel, majd uzsonnával vendégelte meg őket.  1936. december 30-án elhunyt Frigyes főherceg.  A következő év tavaszán, a Budapesten rendezett Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár vadászati pavilonjának több mint a felét a „Frigyes főherceg emlékkiállítás” foglalta el. A gazdag anyagban összesen 233 szarvas, őz, zerge, vaddisznó, siketfajd és vadmacska trófea szerepelt, valamint kiállították a főhercegi család vadászfegyver-gyűjteményét is.  

Frigyes halála óta már közel nyolcvanöt év telt el, de szelleme a vadászati kiállítások kapcsán napjainkban is vissza-visszatér. A főherceg Budapesten, az 1896-os millenniumi kiállításon egy vörösfenyőből készült, vadászkastélyt mintázó pavilonnal vett részt. Uradalmának termékeit, bányaüzemét, vadászati trófeáit mutatták be itt, sőt sört is mértek benne. 1971-ben Budapesten rendezték meg az I. Vadászati Világkiállítást, ekkor ezt az épületet a kiállítás egyik fő vidéki elemeként a Gemenci erdőben, Keselyűsben állították fel és  trófeamúzeumot alakítottak ki benne. Hasonló szerepet szánnak neki idén is a Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként, de most már új helyen, a pörbölyi Ökoturisztikai Központban.
 
- Kimlei Péter -
 
 
A cikkben szereplő képek forrása:
1. Magyarország a Wieni Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Bp., 1911. 68. p.
2. Magyarország a Wieni Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Bp., 1911. 74. p.
3.Vendégek egy  főhercegi vadászaton. A kép közepén, a kandeláber alatt XIII. Alfonz spanyol király áll. Féltorony, 1908.

(Forrás: Heiszler Vilmos-Szakács Margit-Vörös Károly: Photo Habsburg: Frigyes főherceg és családja. Bp., 1988. 31. p.)
4.  Pesti Napló Képes Melléklet 1937. 01. 03. 2. p.

 
A szöveg megírásához jórészt a Hungaricana és az Arcanum adatbázisait, valamint a könyvtár számítógépes katalógusát használtam. Kérem, használják bátran Önök is, bármilyen téma kerül is terítékre!