Mióta is van nekünk nemzeti himnuszunk? Egyáltalán hány volt/van? Mikor lett hivatalos? Milyen verzióban szabad énekelni/szavalni, és milyen alkalomból?
Nyáry Krisztián könyvével újra tabut döntött. Az ő neve már évek óta garancia arra, hogy valami olyasmit fogunk megtudni, ami egyszerre hiteles, fontos, és mindemellett még szórakoztató is. Ismét olyan témáról rántja le a leplet, és vonja új fénybe, amelyet szinte mindenki unásig hallgatott az iskolában: "tanuldmegkívülről", az "álljfelfiamvigyázzba" - de ami minden, akár csak kis időt külföldön töltő hazánk fia szemébe könnyeket csal, ha felcsendül.
A Himnusz és a Szózat keletkezésének és nemzeti jelképpé válásának bonyolultabb története nem is lehetne. A Himnuszt a saját szerzője sem a legsikerültebb versei között tartotta számon. Rengeteg véletlennek és váratlan eseménynek kellett összeadódnia ahhoz, hogy azzá váljon, ami most. A Szózatot pedig eredetileg politikai programnak szánták. Vörösmarty egy időben elgondolkozott rajta, hogy kihúzza az utolsó versszakát. Mindkét vers politikai csatározások áldozata és nyertese volt közel kétszáz éven át. És akkor még nem beszéltünk a megzenésített verziók körüli problémákról, valamint a kialakult szokásjogról, hogy melyiket mikor szabad játszani, milyen sorrendben, és közben hogy illik viselkedni.
Ráadásul mindig volt konkurencia. Hiszen minden rendszer akart magának saját himnuszt teremteni, csak valahogy egyik se talált bele oda, ahová a fent említett művek mindegyike nagyon hamar: a magyarok szívébe. Pedig ki látott már olyan himnuszt, amely nem lelkesít, hanem panaszol, közben meg a Megismerni a kanászt népdal dallamára is elénekelhető. Egyáltalán hozza-e a himnusz, mint hagyományos, irodalomtudományi értelemben vett műfaj elemeit, összetevőit, célját? De ha mégsem, miért lett mégis ez a címe? Jól elemeztük egyáltalán?
S mindezen kérdéseket keretbe foglalja a himnuszok kialakulásának története: milyen fordításokban, mikor, ki, milyen célra használta fel ezt a formát. Hogyan alakultak ki a környező országok, népcsoportok himnuszai, amelyek közül nem egyet magyar dallam ihletett (Örömóda), függetlenedési vággyal elegyedő magyarellenesség hívott életre, netán magyar kéz alkotott (Paraguay, Uruguay). Megtudhatjuk például azt is, hogy mi köze a francia hadsereg egyetlen páncélozott ejtőernyős ezredének egy kuruc kori virágénekhez, vagy hogy honnan származik a Székely himnusz, és miért vált az Ismerős Arcok Nélküled című dala a Szlovákiában élő magyar közösségben oly fontossá.
Ajánlom mindenkinek, aki szeretné több dimenzióban látni, miért és hogyan vált relevánssá nekünk, magyaroknak ez a néhány versszak, ami 166 évnyi hányattatás után a rendszerváltás idején lett hivatalosan is a magyarság egyik legfontosabb jelképe.
-K-
Megjegyzések
Megjegyzés küldése