Megsebzett szerelem a végletek határán - Az Üvegfiú c. regényt ajánljuk!

Két fiatal felnőtt – Dorián és Zsófi – története szinte átitatja fájdalommal a könyv lapjait. Egyszerre próbáljuk megérteni kialakulóban lévő kapcsolatuk működését, miközben rácsodálkozunk arra, hogy a feltétel nélküli szeretetet elvárása a másik fél iránti kontrollálatlan birtoklási vágyba csap át. Tele sérülésekkel, különböző traumákkal érkeznek meg a történetbe: Zsófi inkább arra vágyik, hogy valaki végre átlásson a szorongásán, valamint az őt mardosó örökös bizonytalanságon. Arra, hogy valaki valóban szépnek lássa és igazán elfogadja őt. Dorián pedig kétségbeesetten keresi önmagát nővére elvesztése után, és az egyetlen kiutat abban látja, hogy szándékosan sebeket ejt a testén. A fájdalom ringatja el a megnyugvás felé, de valójában a mély kötődés az, ami egyszerre vonzza és riasztja is őt. „Az életem elfolyik mellettem érzelmek és történések nélkül. Mintha egy sekély, lassan hömpölygő folyóban ácsorognék gumicsizmában. Hozzám sem ér a víz.” Nagyon izgalmas a regényben az írónő részé...

BÚÉK, avagy itt a teló, hol a teló

 
 
Mind ismerjük a mondást: Örökké a barátom leszel, mert túl sokat tudsz. Vagy tán túl keveset? Most majd kiderül!

Könnyed szórakozásra vágytunk, és pont feldobta a Netflix ajánlója a 2018-as BÚÉK című filmet. Gyerekkori barátok és párjaik szilveszter estéje sok bonyodalommal. Nagyszerű lesz! Főleg, hogy a színészek nagy részét örömmel ismertük fel, hiszen a mostanában futó, és számunkra kedves sorozatokban (Csak színház...; A mi kis falunk) játszottak meghatározó szerepeket. Úgy gondoltuk, ez garantálja a minőséget, és nem is csalódtunk.

Kapunk itt frissen válni készülő, 16 éves lányt nevelő pszichológusnő házigazdát és a belé reménytelenül szerelmes orvost. Felvonul a kétgyerekes, a munkájában mégis sikeres ügyvédnő és annak mesterszakács férje, aki kisebbségi komplexusokkal küzdő anyuci pici fia. A házasságuk láthatólag romokban... Aztán ott van a nárcisztikus vonásokkal rendelkező, valószínűleg nőcsábász fotós, és az ő kis friss menyasszonya, aki nagyon szeretne beilleszkedni a társaságba, de még mindig nem dőlt el, befogadják-e. Utolsó vendégként pedig, késve beesik a balféknek látszó, jólelkű tanár. Heten, mint a gonoszok, talán ez se véletlen... 
 
Csipkelődnek, néha vérre menően ugratják egymást, szinte lehetetlen eldönteni, hogy a szeretet, vagy utálat üzemanyaga hajtja őket előre. Szó esik a titkokról is. Mind azt állítják, hogy az életük nyitott könyv, ami nyilvánvalóan hazugság. Aztán a házigazdának támad egy ötlete: tegye ki mindenki a telefonját az asztalra, és bármilyen üzenet, hívás érkezik, az illetőnek a többiek előtt nyíltan, kihangosítva kell válaszolnia. Minden karakter óvatosan bontja ki a benne rejlő rétegeket, mindig csak annyit tudtunk meg, amennyi feltétlenül kellett ahhoz, hogy tovább gördüljenek az események az újabb és újabb döbbenetekig. Hogy mi lesz a vége? Nos, ez a legizgalmasabb. Vajon szétrobbantja, vagy összehozza a társaságot és a párokat a sok félreértés és lebukás? Leépülnek az előítéletek vagy erősödnek? Ráadásul arra készteti a nézőt, hogy végiggondolja, vajon ő ki merné-e tenni a telefonját a barátai vagy a családja elé.
 

Mint utóbb kiderült, ezt a kamaradrámát először 2016-ban Paolo Genovese, olasz filmrendező készítette el. Magyarul Teljesen idegenek címmel jelent meg. Goda Krisztina, és Fred Cavaye Le Jeu - Játék címmel pedig szinte egyszerre készített róla remake-et 2018-ban. Aztán két éven belül készült még német, török és spanyol/mexikói változat is. Mindegyik alkotás ugyanazon a mezsgyén halad, sőt, az egyes karaktereket alakító színészek is hasonlítanak egymásra. Mégis mindegyik kapott egy kis, csak az adott nemzetre jellemző színt. Rámutatva ezzel arra is, hogy a problémáink hasonlóak, a globalizáció mindenütt ott van, a telefonok a világot mindenhol ugyanúgy kifordították a négy sarkából.


Ajánlom mindenkinek, aki kedveli a tragikomédiát, és szeretne jókat derülni az emberi gyarlóságon, görbe tükröt tartva ezzel saját maga elé is.
 
 - K -



Megjegyzések