Hárs Ernő 100

 

Száz éve, 1920. szeptember 26-án született Magyaróváron Hárs Ernő közgazdász, költő, műfordító. Eredeti neve Haniffel Ernő volt. Édesapja, Haniffel Károly Jenő a főhercegi uradalom szolgálatában állt, a család az Akóts-malom épületében lakott. Hárs Ernő Kereszt és koszorú című könyvében szeretettel vallott e helyhez kötődő emlékeiről:

„ … életem Magyaróváron töltött első tizennyolc évében fenékig élveztem mindazt, amit egy kisgyermeknek és egy kamaszdiáknak a szabad természet, az évszakok változása , az ifjúkori barátság és a nyiladozó szerelem nyújthat.”

1938-ban érettségizett a magyaróvári piarista gimnáziumban, 1943-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. 1938-46 között több diplomáciai tanfolyamot végzett. Első verseket és műfordításokat tartalmazó kötete magánkiadásban látott napvilágot 1944-ben. A német megszállás és a háború éveiben verskötetének példányai jórészt elvesztek. 1944-ben vette feleségül Sándor Judit zeneakadémiai hallgatót, a későbbi operaénekesnőt. Házasságuk több mint hatvan évig, Sándor Judit 2008-ban bekövetkezett haláláig tartott.

                   

Hárs Ernő 1945-46-ban a Földművelésügyi Minisztériumban, majd a Külügyminisztériumban dolgozott. Ez utóbbi helyen először gazdaságpolitikai munkakört látott el, majd a nemzetközi szervezetekkel foglalkozott. A háború után induló vagy újrainduló folyóiratoknál versekkel és műfordításokkal jelentkezett, versei rendszeresen szerepeltek a rádióban. 1947 nyarán egy diplomáciai kiküldetés felszabadulást és új nekilendülést hozott életébe. Ez év őszén megírta a Hany Istók című elbeszélő költeményét, 1949-ben egy minisztériumi pályázaton 2. díjat nyert Jelzőtűz a Hegyalján című elbeszélő költeményéért. Ezután bezárultak előtte a publikálás lehetőségei. Saját versekkel csak 1960-ban jelentkezett a Kortársban, 1964-ben végre a Szépirodalmi Kiadónál megjelenhetett első igazi verskötete Csillagóra címmel. 1976 óta szabadfoglalkozású író. Húsznál több vers- és műfordításkötete jelent meg, két szakkönyvet írt a nemzetközi szervezetekről. Élete utolsó évéig tartotta a kapcsolatot szülővárosával, feleségével közösen vagy egyedül több műsoros esten, író-olvasó találkozón, piarista öregdiák összejövetelen vett részt. A Huszár Gál Városi Könyvtárban utoljára 2007-ben járt.

Halk szavú, a mindennapok világára figyelő lírikus volt, akit az emberi lét végső kérdései foglalkoztattak. Barokk hősiessége klasszikus renddel párosult verseiben, műveit humanizmus és racionalizmus jellemezte. Korunk egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb műfordítója volt. Budapesten halt meg 2014. június 4-én.

Az írás Tuba László szócikke alapján készült.