A fenti idézet
Pétzeli József: A’ Magyar Koronának rövid Históriája … című, 1790-ben Komáromban megjelent
könyvéből való. E
„munkátská”-ját
szerzője szándéka szerint asszonyok, szegény parasztok és gyermekek részére
állította össze „
akik drága munkát nem
szerezhetnek, de azonban az olvasást kedvellik”. A könyv megjelenése része
volt annak a fényes ünnepségsorozatnak, amit a „bécsi rabságból” visszatérő
nemzeti ereklyénk tiszteletére rendeztek.
Majdnem
kétszázharminc évvel később látott napvilágot az a Pálffy Géza szerkesztette,
tíz szerző írásait tartalmazó impozáns tanulmánykötet, ami a Szent Korona
további tíz visszatéréséről ad számot. Az ebben található írásokat érdeklődéssel
olvashatják mindazok, akiket a történelmi tények mellett, a kalandok, a
rejtélyek, sőt a szenzációk is vonzanak.
![Pálffy Géza által szerkesztett könyv](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF-exlBxeR6ufjmNphxyWTDc0KXtkP_oqvf2m6AVyP7Lft1pgNr06TrRZb6SdNeuUhFGWod_XUQdH2OO5DZvCPWL0Pq2eqYCKgg7tnaqQ8qPjTXXHBSSmbA2QoCMeH3cD91GNgYTi8HG0/s1600/PalffyG-ASzentKoronaHazater.jpg)
Az utóbbi
évszázadokban számos munka született már fő nemzeti kincsünk történetéről, de
ez az első kiadvány, ami részletesen feltárja és bemutatja a korona összes „ki-bujdosás”-át, és annak hatását az itt
élőkre. Természetesen kitér azokra a körülményekre, eseményekre is, amelyek
korábban az ország elhagyásához vezettek. Teszi mindezt a lehető legnagyobb
pontosságra és hitelességre törekedve, minden egyes esetben közreadva a Szent
Korona útinaplóját (itinerárium) is. Több esetben új megállapításokat tesz,
számol le több évtizedes, sőt több évszázados mítoszokkal és előítéletekkel. A
kötetet tartalma, tartalmassága mellett külleme miatt sem nevezhetjük egyszerű „munkátská”-nak. Terjedelme vaskos,
képanyaga pazar, 16 térképe jól áttekinthető és informatív.
A könyv időrendi
ívét követve érdemes felidézni röviden, a fő érdekességekből szemezgetve ezeket
a külföldi utakat:
1205. Két
héten át Bécsben tartózkodik, aminek hátterében Konstancia királyné, Imre
király özvegyének és András hercegnek, a későbbi II. Andrásnak a viszálya áll.
1241-1242. A tatárjárás idején
hét hónapra Dalmáciába menekítik a mongolok elől.
![A kép a Szent Korona 1790-es vizsgálata alapján készült](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2pC-1cvshyuDwxBkO4kepivfmKOyG0xitRSmBSHu_l1GXM3vod7yl3uZ9xAchndO3Ac8hx7Jk61iJ43W33ku-x22D8NUzFf2XelqrE3zFNSpynB_rfDiln59CdHjjfs0ggZgxRdKuS3Q/s400/Binder_Holy_Crown_of_Hungary_1790.jpg)
1304-1305. az
Árpád-ház kihalását követő zűrzavaros időkben kalandos körutazást tesz egészen
Prágáig.
1440-1463. Egy udvarhölgy ellopja, nehogy a
Jagellók kezébe kerüljön, több Habsburg is szemet vet rá, Bécsbe majd Grazba, végül
egy Hunyadi fejére kerül.
1551-1608. A leghosszabb távollét,
Izabella királyné átadja I. Ferdinánd képviselőinek, két ízben rövid időre -
koronázási szertartásokra - visszakerül Pozsonyba. Az excentrikus II. Rudolfnak
„köszönhető”, hogy Prágát is megjárja. E a hosszú időszak alatt készül el első
hiteles és részletes ábrázolása. 1608-ban szabályozzák az őrzésének módját, mely
szerint Magyarország határain kívülre nem vihető.
1663-1664. Az uralkodó a magyar főrendekkel egyeztetve a
háborús veszélyre tekintettel Pozsonyból Bécsbe menekítteti.
1683-1687. Az
uralkodó a magyar nádor sürgetésére a háborús veszélyre tekintettel Pozsonyból
Bécsbe menekítteti. Bécsben csak két napot tölt, hiszen a császárváros is
végveszélyben van, végül hajóval Passauig jut.
1703-1712. A kurucok fenyegette
Pozsonyból Bécsbe szállítják.
1784-1790. A „Kalapos Király”
„törvénytelen” módon a bécsi kincstárba szállíttatja, mivel ott kívánja őriztetni
összes tartományainak koronaékszereivel együtt. Hazatérése valóságos
diadalmenet: „a nemesség és a polgárság csapongó jó kedvében van”. Az
ünnepi hangulatot még jobban felerősíti a király halálhírének megérkezése.
1848-1853. Másfél
napra Bécsbe kerül uralkodói megtekintésre, előtte négy évet azonban magyar
föld alatt tölt, ahonnan krimibe illő módon kerül elő.
- 1945-1978. A korona legtávolabbi
útja, melynek során teherautót, hajót, repülőgépet, sőt még helikoptert is
„használ”. Ünnepélyes visszaadását a magyar televízió két óra késéssel „élőben”
közvetíti Kádár János szigorúan kikötött jelen nem létében.
A fenti
stációkat figyelembe véve egyáltalán nem túlzó Pálffy Gézának, a könyv
szerkesztőjének és egyik szerzőjének, a Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének
sommás ítélete róla: „Csoda, hogy
fennmaradt”.
Véleményem
szerint a kutatócsoport ezzel a munkájával, a Szent Korona külföldi útjairól
szóló könyvével tette fel a koronát eddigi tevékenységére.
- KP -
Megjegyzések
Megjegyzés küldése