Vendégszerzőnk tollából: A madármegfigyelés fűszere

Zsebedben a világ! Mondják nem is indokolatlanul, mikor többségnél ott lapul a készülék, melyet nemes egyszerűséggel mobilnak szólítunk. Ősszel, ezzel ülsz be a kocsiba és a szaggatott vonalak sebesen szaladnak el melletted. Csak egy közepes termetű ragadozó ül szigorú tekintettel a póznán. De ki lehet ő? Fék, sikerül elcsípni, egy fotó és az app már ki is köpi a nevét, ő egy egerészölyv. Télen a madáretetőre szórt eleségre érkező tarka csapatot figyeled áhítattal, mikor egy szempillantás alatt, mint egy kamikaze vetődik be egy predátorok világában kistermetű számító szárnyas, kitől az egész környék retteg. Cinkék és tengelicek kispiccelnek minden irányban, majd a kampóscsőrű valamit mormol az orra alatt, s megállapítja, legközelebb még ügyesebb leszek. S mivel a kütyüddel felvetted a sztorit, elküldöd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, kitől érkezik a válasz, karvaly járt a kertedben.  Tavasszal késő este sétálsz a pároddal, majd eszedbe jut, hogy másnap ki kell h...

Olvasónk ajánlja: A vadon hívó szava (2020) filmdráma

Vendégszerzői bejegyzésünk olvasónk tollából:



Jack London hasonló című regénye alapján készült a film. Gondolhatnánk, hogy nagyon nem lehet mellé lőni a filmmel, mert maga a regény már önmagában olyan világot, cselekménysorozatot, emberi jellemzőket tár elénk, amelyek garantálják a pozitív fogadtatást. Épp ez a direkt vonal okozhat némi meglepetést! 
Mivel milliók olvasták a regényt, így milliók forgatták már le magukban ezt a filmet. Meghatározva a színeket, részeket, hangokat, karaktereket, és nem utolsó sorban a szereplők a személyiség jellemzőik alapján bekerültek a saját értékrendszerünk szerinti jó vagy rossz szerepekbe. Nem véletlen, hogy az olvasásnál jobb fantázia tréning nem nagyon akad. 
Sanders filmjével három dolog történhet: Összhangba kerül, párhuzamosan halad vagy teljes ellentmondásba keveredik a saját alkotásunkkal. Esetemben az összhang győzedelmeskedett.
London regényei általában éles vonalat húznak a jó és a rossz karakterek és események közé. Most sincs ez másképp. Nagyon fontos jellemzője ez a filmnek is, nem relativizálja a helyes és a helytelen cselekedeteket. Minden ok és okozat egyértelmű, nyilvánvaló. 
Azt gondoltam, mivel ismerem a cselekményt, talán még unalmas is lesz kicsit, mert a fordulatok így majd törvényszerűen elveszítik a súlyukat. Szerencsére nem így történt. Köszönhető ez főleg a remek színészválasztásnak. Harrison Ford John Thornton szerepében megkérdőjelezhetetlenül a jót képviseli. Omar Shy pedig Perrault karakterében pompás ellensúlyt képvisel. Mind a két szereplőre jellemző az eltökéltség, az erő, a tolerancia, és ez a színészi játéknak köszönhetően végig előtérben marad. Fontosnak tartom emellett megemlíteni, hogy a magyar verzióhoz a lehető legjobb szinkronhangokat illesztették, olyan neves színészek adták hozzá a tehetségüket, mint Csernák János, vagy Debreczeny Csaba.


A történet három helyszínen játszódik, így ismerjük meg meg a "harmadik" hős, Buck, a kutya történetét. Először kicsit idegen volt számomra, hogy számítógépes animáció segítségével "spórolták" meg, az idomítás nehézségeit, de a filmből kitűnik, hogy ez mégis jó döntés volt. Szinte észrevétlenül simul bele az emberi jellemzőkkel felruházott kutya a történetbe.

Úgy gondolom, mind a regény, mind pedig a film az élet örök igazságait tárja elénk. Mondhatnám, hogy nincs új a nap alatt, de talán nem is kell mindig feltétlenül az új. Néha elég csak ezekről az alapigazságokról gondolkodunk, ebben pedig London regényei örök érdemeket szereztek. 

Nagy tisztelettel ajánlom a filmet. Remek kikapcsolódás és egy nagyon könnyen megérthető útmutatást is kapunk, hogy miért is jó jónak lenni!

Vendégszerző: Udvardy Zsolt


Megjegyzések