Igazi Barbara: „Ha a lélek olykor meg is reped, bátorság új történetet írni magadról”

Az elmúlt héten Igazi Barbara  Igazibb Önismeret  személyiségfejlesztő terapeuta, Gyászfeldolgozás Módszer specialista, integrál tanácsadó „Amikor a lélek megreped ” című előadásán vehettek részt az érdeklődők könyvtárunk rendezvénytermében. A pillangóölelés Az előadás egy bármikor alkalmazható, önmegnyugtató technikával kezdődött: az úgynevezett "pillangóölelés" által minden résztvevő megnyugtathatta saját magát, és megérkezhetett valóban az "itt és most" pillanatába. Ez a hasznos technika a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásán keresztül fejti ki pozitív hatását. Mit értünk trauma alatt, és milyen fajtái léteznek? A jelenlévők elsőként magáról a traumáról, mint fogalomról hallhattak részletesebben.   A trauma szó görög eredetű, jelentése seb. Idegen, vagy szeretett személytől elszenvedett testi vagy lelki mély megrázkódtatást takar, olyat, amelyre nem számítunk. Az életünkben léteznek nagy traumák, illetve kis traumák is. A nagy traumák közé sorolhat...

Olvasónk ajánlja: A vadon hívó szava (2020) filmdráma

Vendégszerzői bejegyzésünk olvasónk tollából:



Jack London hasonló című regénye alapján készült a film. Gondolhatnánk, hogy nagyon nem lehet mellé lőni a filmmel, mert maga a regény már önmagában olyan világot, cselekménysorozatot, emberi jellemzőket tár elénk, amelyek garantálják a pozitív fogadtatást. Épp ez a direkt vonal okozhat némi meglepetést! 
Mivel milliók olvasták a regényt, így milliók forgatták már le magukban ezt a filmet. Meghatározva a színeket, részeket, hangokat, karaktereket, és nem utolsó sorban a szereplők a személyiség jellemzőik alapján bekerültek a saját értékrendszerünk szerinti jó vagy rossz szerepekbe. Nem véletlen, hogy az olvasásnál jobb fantázia tréning nem nagyon akad. 
Sanders filmjével három dolog történhet: Összhangba kerül, párhuzamosan halad vagy teljes ellentmondásba keveredik a saját alkotásunkkal. Esetemben az összhang győzedelmeskedett.
London regényei általában éles vonalat húznak a jó és a rossz karakterek és események közé. Most sincs ez másképp. Nagyon fontos jellemzője ez a filmnek is, nem relativizálja a helyes és a helytelen cselekedeteket. Minden ok és okozat egyértelmű, nyilvánvaló. 
Azt gondoltam, mivel ismerem a cselekményt, talán még unalmas is lesz kicsit, mert a fordulatok így majd törvényszerűen elveszítik a súlyukat. Szerencsére nem így történt. Köszönhető ez főleg a remek színészválasztásnak. Harrison Ford John Thornton szerepében megkérdőjelezhetetlenül a jót képviseli. Omar Shy pedig Perrault karakterében pompás ellensúlyt képvisel. Mind a két szereplőre jellemző az eltökéltség, az erő, a tolerancia, és ez a színészi játéknak köszönhetően végig előtérben marad. Fontosnak tartom emellett megemlíteni, hogy a magyar verzióhoz a lehető legjobb szinkronhangokat illesztették, olyan neves színészek adták hozzá a tehetségüket, mint Csernák János, vagy Debreczeny Csaba.


A történet három helyszínen játszódik, így ismerjük meg meg a "harmadik" hős, Buck, a kutya történetét. Először kicsit idegen volt számomra, hogy számítógépes animáció segítségével "spórolták" meg, az idomítás nehézségeit, de a filmből kitűnik, hogy ez mégis jó döntés volt. Szinte észrevétlenül simul bele az emberi jellemzőkkel felruházott kutya a történetbe.

Úgy gondolom, mind a regény, mind pedig a film az élet örök igazságait tárja elénk. Mondhatnám, hogy nincs új a nap alatt, de talán nem is kell mindig feltétlenül az új. Néha elég csak ezekről az alapigazságokról gondolkodunk, ebben pedig London regényei örök érdemeket szereztek. 

Nagy tisztelettel ajánlom a filmet. Remek kikapcsolódás és egy nagyon könnyen megérthető útmutatást is kapunk, hogy miért is jó jónak lenni!

Vendégszerző: Udvardy Zsolt


Megjegyzések