In memoriam Nemere István

Szomorú apropója van a posztomnak, 80 éves korában elhunyt Nemere István író. Kevés szerző van, akinek a könyveit régebb óta olvasom mint az övét, tettem ezt sokszor úgy, hogy nem is tudtam ki is rejtőzik a változatos álnevek alatt. Rendkívül sok, 800 könyve jelent meg, hosszú karrierje alatt. Általános iskolában, amikor elkezdtem könyvtárba járni, az első hónapokban kizárólag két szerzőt voltam hajlandó kikölcsönözni: Rejtő Jenőt vagy Nemere Istvánt. Gondolom hogy örültek nekem akkoriban, amikor hetente megkérdeztem, van-e valami új tőlük. A fantasztikus nagynéni sorozat első három kötetét illetve Don, Lars és Ariel űrkalandjait regényben és képregényben is rongyosra olvastam, a Holtak harca valamint a Játszma a tízmilliárdért sci-fi könyveit szinte teljes egészében viszontláthatjuk a Demolition Man és az Armageddon filmekben. Szerettem a Daniel-Skagen Monti sorozatát, többször olvastam a Mindennap merénylet és a Veszély ösvényein könyveit. A nyolcvanas években remek sci-fi könyveket...

Marley meg én



John Grogan könyve, és a belőle készült film is telitalálat! Ritkán történik olyan, hogy a két verzió minősége közel azonos, és teljesen mindegy, hogy előbb a filmet nézzük meg, vagy elolvassuk. Ugyanaz az élmény: magával ragadó, pezsgő, vicces, olykor torokszorító, néha pedig mind egyszerre.


Két átlagember mindennapi élete, akik egymásba szeretnek. Elmesélik, hogyan váltak párból családdá, amelynek első lépésében örökbe fogadnak egy kiskutyát. Szeretik, akkor is, amikor mindent szétrág, lenyeli az arany nyakláncot, és lebontja a garázst. Hiszen a család oszlopos tagja ez az ádáz bolond, aki önhatalmúlag Marley-nak keresztelte magát, és a világ legkezelhetetlenebb kutyáinak egyikévé avanzsált.
A galádságok mellé pedig jó adag hűség, odaadás és imádat is jár. Na, meg persze sok bonyodalom, ciki helyzetek, és méreg is.


Az összkép mégis az, hogy megérte, és bármikor újra ugyanígy tennének. 😊🐶

- K - 


Megjegyzések