Ha ez a könyv ember volna... – A köztünk sétáló Pál utcaiak

Legutóbbi blogposztunkban még a nyári olvasmányokról írtunk, ötleteltünk nektek, a gondtalan, heverészős, part menti olvasós napokra gondolva. Azonban lassan velünk szalad el a nyár, és az őszi becsengetés magával hozza a kötelező olvasmányok régi, jellegzetes illatát. A néhol megsárgult lapok nosztalgikus hangulatát és az örök érvényű, lapról lapra visszaköszönő igazságokat is.  De mi lenne, ha másként tekintenénk most ezekre az értékes könyvekre? Nézzünk rájuk úgy, mintha hús-vér emberek lennének! Milyen tulajdonságokkal rendelkeznének, milyen hangon szólnának hozzánk? Vajon te kit engednél közel magadhoz a szereplők közül?  Képzeljük el egy blogposzt erejéig, hogy Molnár Ferenc remekműve, A Pál utcai fiúk nem csupán az egyik legfontosabb ifjúsági regényünk, hanem szinte már egy létező személy, aki köztünk lépdel, velünk beszélget, és nekünk meséli el a barátság tűzön-vízen átívelő mivoltát.  A Pál utcai fiúk című könyv emberként tinédzserkorban járna, 13-14 éves lenn...

Marley meg én



John Grogan könyve, és a belőle készült film is telitalálat! Ritkán történik olyan, hogy a két verzió minősége közel azonos, és teljesen mindegy, hogy előbb a filmet nézzük meg, vagy elolvassuk. Ugyanaz az élmény: magával ragadó, pezsgő, vicces, olykor torokszorító, néha pedig mind egyszerre.


Két átlagember mindennapi élete, akik egymásba szeretnek. Elmesélik, hogyan váltak párból családdá, amelynek első lépésében örökbe fogadnak egy kiskutyát. Szeretik, akkor is, amikor mindent szétrág, lenyeli az arany nyakláncot, és lebontja a garázst. Hiszen a család oszlopos tagja ez az ádáz bolond, aki önhatalmúlag Marley-nak keresztelte magát, és a világ legkezelhetetlenebb kutyáinak egyikévé avanzsált.
A galádságok mellé pedig jó adag hűség, odaadás és imádat is jár. Na, meg persze sok bonyodalom, ciki helyzetek, és méreg is.


Az összkép mégis az, hogy megérte, és bármikor újra ugyanígy tennének. 😊🐶

- K - 


Megjegyzések