Ki bánt kit? – Egy kapcsolat, ami mindent felülír - A Merre vagyok arccal előre c. regényt ajánljuk!

Kedves Olvasó! Fabricius Gábor harmadik regénye nem könnyű, és korántsem mindennapi olvasmány. Sokkal többet ad, mint egy bántalmazó kapcsolat tűpontos és szívbemarkoló ábrázolása. Megcsillantja a halál torkából felénk integető reményt, esélyt kínál az újrakezdésre, amire aztán a lelki, verbális, illetve fizikai abúzus nyomja rá kitörölhetetlen bélyegét. Vajon a szerelem erős érzése, valamint a családdá válás felelőssége megtarthatja-e azt a bomló egységet, amit a szív már alig bír el?  "Flórával a napok olyanok voltak, mint egy keserédes balett, melyet az érzelmek kifürkészhetetlen táncolása színezett. Egy pillanatban, mint a tavaszi virágok, sugárzott a boldogság és kiteljesedés, szívében napfény táncolt, de hamar beköszöntött a tél jeges széllel és az ereszt rázó viharokkal." A regény, a maga egyszerre nyers, közelítő szemléletmódjával érinti meg az olvasót: érezzük a szenvedést, az áldozati szerepbe való kényszerülés magányosságát, miközben csak kapkodjuk a fejünket, hogy...

Szerelmes vérszívók



Már régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy hazaviszem a Halhatatlan szeretők című DVD-t és megnézem, mert Tom Hiddleston (Thor, Bíborhegy, Kong: Koponya-sziget és a The Night Manager– Éjszakai szolgálat 😃) és Tilda Swinton (Narnia Krónkái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, Benjamin Button különös élete, Doctor Strange 😃) szerepelnek benne.

Miről is szól?
 
Adam egy visszavonultan elő vámpír, aki zenészként tengeti életét detroiti lakásában. Eve szintén vámpír, aki a marokkói Tangerben él, ugyancsak visszavonultan, a könyvei társaságában. Adam és Eve szerelmespár, mégsem laknak együtt, és nem kimondottan tipikus vámpírok. Egy nap a nő úgy dönt, hogy meglátogatja szerelmét, aki az öngyilkosságon gondolkodik. Tiszta bolondság, egy depressziós vámpír! 👀😅Szerencsére Eve felrázza Adamet. Egy darabig nincs is semmi gond, azonban megjelenik a nő bajkeverő húga, Ava és minden a feje tetejére áll.

Kicsit csalódott voltam, mert nem erre számítottam, hanem egy szokásos, akciódús, vérben tocsogós vámpíros filmre. Miután vége lett és feleszméltem a sokkból elgondolkodtam, hogy milyen jól megálmodta a rendező – Jim Jarmusch - hiszen teljesen más formában láthattam a vérszívókat.

Jarmusch megmutatta a vámpírok mesterét, a híres drámaírót, Christopher „Kit” Marlowet, valamint a film során többször is utalást tett valamilyen formában a műveire. Ez nagyon tetszett. Megmutatta, hogy milyen a mindenen átívelő, mindent túlélő szerelem. Annak ellenére, hogy kicsit csalódott voltam, megláttam a film erősségét, a lényeget, amit a zenével, a lassú mozgással, a részletek bemutatásával és a mély mondanivalójú párbeszédekkel ért el. Akadtak vicces jelenetek is, mint például, a szerelmeseket Ádámnak és Évának hívják, vagy a jégkrémes rész. 😏Spoilerveszély elkerülése végett, ezt most nem részletezem. 
Összességében egy igazán elgondolkodtató, drámai és a maga módján romantikus alkotás.

Kézbe vettem még egyszer a DVD-t és akkor néztem meg tüzetesebben a borítót. A Cannes-i, Torontói, London és a Sundance Filmfesztiválokon is szerepelt ez a film. Így már értem a művészi megközelítést.

Ha még így sem sikerült meggyőzni benneteket, hogy mért is érdemes megnézni ezt a filmet, akkor itt egy kis kedvcsináló. 

 - D - 

Megjegyzések