Szavak és történetek palettáján – Az első Szigetközi Irodalmi Napon innen és túl

Múlt szombaton rendezte meg a Flesch Központ a Huszár Gál Városi Könyvtárral karöltve hiánypótló, egész napos irodalmi programját. A hagyományteremtő céllal életre hívott kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy a térség olvasóinak szíve – ha csak egyetlen napig is – de együtt doboghasson a kortárs magyar irodalommal. Egyszerre ismerkedhettünk meg a lírai és tárgyiasult költészet jellemzőivel, illetve lényeges kérdéseket is körbejárhattunk egy-egy szépirodalmi kötet kapcsán. Mindehhez pedig olyan miliőt teremtettünk, melyben az írók és az olvasók valódi kapcsolódásokban találhatták magukat, az élet rejtett szépségeire is kinyíltak a szemek, és közösen érezhettük az empátia létfontosságú érzését egy-egy fontos társadalmi jelenség kapcsán. A mosonmagyaróvári Líra könyvesbolt standja egész nap várta a lelkes olvasókat, és olyan kötetekkel készült, amelyek elsősorban meghívott vendégeink tollából születtek. Helyi szerzőink is szép számmal képviselték magukat, lehetőség volt könyvvásárlá...

Univerzumok ütközése a prágai színen: Leo Perutz: Éjjel a kőhíd alatt



Leo Perutz 1882-ben született Prágában, 1901-ben családjával Bécsbe költözött, 1907-től 1923-ig statisztikusként dolgozott egy biztosítótársaságnál.  Ehhez a regényéhez már 1924-ben hozzákezdett, 1938-ban azonban Ausztriából menekülnie kellett, írását már Palesztinában fejezte be 1951-ben. 1953-ban adták ki először, ekkor ez a világháború és a holokauszt időbeli közelsége miatt sem váltott ki a komolyabb visszhangot. Évtizedek alatt azonban kultikus könyvvé vált egyrészt a szerkezete, másrészt magával ragadó hangulata miatt. Szövegének jelentésrétegeiről konferenciákat rendeztek és szakcikkek is születtek róla.

Tizennégy látszólag önálló elbeszélést tartalmaz a kötet, de a figyelmes olvasó hamarosan felismeri egy különös történet ívét, aminek időrendje sajátos módon összekeveredett. Egyes kritikusok úgy vélik sikerült megtalálniuk az egyes részek megfelelő sorrendjét, mások szerint a könyvet - a jobb megértés érdekében - rövid időn belül kétszer kell elolvasni.

Az írásokban két világot ismerünk meg plasztikusan: a középkori prágai zsidónegyedet a maga mítoszaival és legendáival, valamint II. Rudolf császár nem éppen hétköznapi prágai udvarát. Ez a környezet köszön vissza Madách Imre közismert drámájának prágai színében is.

Leo Perutz tucatnyi szereplőt mozgat: a történelmi személyek mellett, démonok, angyalok, udvaroncok, tudósok és áltudósok, bölcsen szóló bolondok és bolondságokat beszélő bölcsek egyaránt megjelennek az ironikus humorral átszőtt történetekben.

E világokat kezdetben csak a pénz, Mordecháj Meisl mesés vagyona köti össze, de itt szökken szárba a Rózsa és a Rozmaring különös szerelme is, aminek tragikus következményei lesznek.

A könyv kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a mágikus realizmus kiváló művelői nem csak Latin-Amerikában éltek és élnek, hanem a mi Közép-Európánkban is.


Az Éjjel a kőhíd alatt című regény szerkezetében, hangnemében és meseszövésében nagyon hasonlít Daniel Kehlmann Tyll című regényére, ami a közelmúltban, Németországban és Magyarországon is sikerkönyv volt.

Tatár Sándor értő és érző műfordításában a magyar olvasók számára is elérhetővé és élvezhetővé vált Leo Perutz gazdag és varázslatos világa.

- KP -



Megjegyzések