„Az élet szakadékait nem lehet csak úgy átugrani” – Joanne Yi: Az összes többi holnap

Kedves Olvasó! Joanne Yi debütáló regényében nagyon nehéz témákat érint: az elvágyódás, a gyász és az elengedés érzései keverednek össze ebben az igazán emberi hangon megszólaló történetben. A fájdalmas élmények mellett boldog felismerések, nehezen induló, mégis valódi emberi kapcsolatok is megmutatkoznak előttünk, miközben az emlékek füzére különleges jelentést kap. Winter szemléletének változása lassan bontakozik ki előttünk, akár egy virág, amely fokozatosan nyitja ki szirmait. „Miközben felcsatolom a sisakomat, az ég szomorkás árnyalatait fürkészem. Jövő ilyenkor már nem leszek itt. De a látvány majd változatlan marad. Bárhol is legyen, mindenki ugyanaz alatt az égbolt alatt él.” Nem tudok elmenni szó nélkül a borító mellett sem: vajon miért éppen egy ginkgo biloba  levelét tartja kezében a lány? A regény előrehaladtával a fa jelentősége is egyre világosabbá válik. Nemcsak egy vágyott helyszínt idéz meg, hanem az idő múlásának és az elengedésnek is a jelképévé lesz. A gingkolev...

Univerzumok ütközése a prágai színen: Leo Perutz: Éjjel a kőhíd alatt



Leo Perutz 1882-ben született Prágában, 1901-ben családjával Bécsbe költözött, 1907-től 1923-ig statisztikusként dolgozott egy biztosítótársaságnál.  Ehhez a regényéhez már 1924-ben hozzákezdett, 1938-ban azonban Ausztriából menekülnie kellett, írását már Palesztinában fejezte be 1951-ben. 1953-ban adták ki először, ekkor ez a világháború és a holokauszt időbeli közelsége miatt sem váltott ki a komolyabb visszhangot. Évtizedek alatt azonban kultikus könyvvé vált egyrészt a szerkezete, másrészt magával ragadó hangulata miatt. Szövegének jelentésrétegeiről konferenciákat rendeztek és szakcikkek is születtek róla.

Tizennégy látszólag önálló elbeszélést tartalmaz a kötet, de a figyelmes olvasó hamarosan felismeri egy különös történet ívét, aminek időrendje sajátos módon összekeveredett. Egyes kritikusok úgy vélik sikerült megtalálniuk az egyes részek megfelelő sorrendjét, mások szerint a könyvet - a jobb megértés érdekében - rövid időn belül kétszer kell elolvasni.

Az írásokban két világot ismerünk meg plasztikusan: a középkori prágai zsidónegyedet a maga mítoszaival és legendáival, valamint II. Rudolf császár nem éppen hétköznapi prágai udvarát. Ez a környezet köszön vissza Madách Imre közismert drámájának prágai színében is.

Leo Perutz tucatnyi szereplőt mozgat: a történelmi személyek mellett, démonok, angyalok, udvaroncok, tudósok és áltudósok, bölcsen szóló bolondok és bolondságokat beszélő bölcsek egyaránt megjelennek az ironikus humorral átszőtt történetekben.

E világokat kezdetben csak a pénz, Mordecháj Meisl mesés vagyona köti össze, de itt szökken szárba a Rózsa és a Rozmaring különös szerelme is, aminek tragikus következményei lesznek.

A könyv kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a mágikus realizmus kiváló művelői nem csak Latin-Amerikában éltek és élnek, hanem a mi Közép-Európánkban is.


Az Éjjel a kőhíd alatt című regény szerkezetében, hangnemében és meseszövésében nagyon hasonlít Daniel Kehlmann Tyll című regényére, ami a közelmúltban, Németországban és Magyarországon is sikerkönyv volt.

Tatár Sándor értő és érző műfordításában a magyar olvasók számára is elérhetővé és élvezhetővé vált Leo Perutz gazdag és varázslatos világa.

- KP -



Megjegyzések