Eco és a nagy kísérlet: A rózsa neve

Mivel minden szentnek maga felé hajlik a keze, így egy menő könyvtár kerül a látóterünkbe a mai ajánlóban. Kedves Olvasóm, el kell, hogy keserítselek, Sean Connery igéző arca és színészi játéka csak egyetlen réteget tud visszaadni abból, amit a könyv elénk tár. Ha szereted a középkorban játszódó krimit, elragadott Ken Follett világa, akkor ez a te filmed! Egy szerzetesi közösségben sorra történnek a gyanúsabbnál gyanúsabb halálesetek. Vilmos, a bölcs, daróc ruhás Sherlock Holmes és Adso, a zöldfülű, fiatal szerzetes párosa elképesztően izgalmas nyomozást folytat. Körülöttük pedig feltárul a kolostor és egy páratlan könyvtár színekkel és intrikákkal teli világa. A szöveghez azonban vértezd fel magad! Mert irodalomtudományi nehézbombázó. Az olasz Esterházy Péter (kettejüknek még a halála is válhatatlan egymástól) jól feladja a leckét. Ritkán esik meg olyan, hogy egy szerző részletes értelmezési instrukciót ír a saját regényéhez. Amolyan használati utasítást, mert ebben a

Univerzumok ütközése a prágai színen: Leo Perutz: Éjjel a kőhíd alatt



Leo Perutz 1882-ben született Prágában, 1901-ben családjával Bécsbe költözött, 1907-től 1923-ig statisztikusként dolgozott egy biztosítótársaságnál.  Ehhez a regényéhez már 1924-ben hozzákezdett, 1938-ban azonban Ausztriából menekülnie kellett, írását már Palesztinában fejezte be 1951-ben. 1953-ban adták ki először, ekkor ez a világháború és a holokauszt időbeli közelsége miatt sem váltott ki a komolyabb visszhangot. Évtizedek alatt azonban kultikus könyvvé vált egyrészt a szerkezete, másrészt magával ragadó hangulata miatt. Szövegének jelentésrétegeiről konferenciákat rendeztek és szakcikkek is születtek róla.

Tizennégy látszólag önálló elbeszélést tartalmaz a kötet, de a figyelmes olvasó hamarosan felismeri egy különös történet ívét, aminek időrendje sajátos módon összekeveredett. Egyes kritikusok úgy vélik sikerült megtalálniuk az egyes részek megfelelő sorrendjét, mások szerint a könyvet - a jobb megértés érdekében - rövid időn belül kétszer kell elolvasni.

Az írásokban két világot ismerünk meg plasztikusan: a középkori prágai zsidónegyedet a maga mítoszaival és legendáival, valamint II. Rudolf császár nem éppen hétköznapi prágai udvarát. Ez a környezet köszön vissza Madách Imre közismert drámájának prágai színében is.

Leo Perutz tucatnyi szereplőt mozgat: a történelmi személyek mellett, démonok, angyalok, udvaroncok, tudósok és áltudósok, bölcsen szóló bolondok és bolondságokat beszélő bölcsek egyaránt megjelennek az ironikus humorral átszőtt történetekben.

E világokat kezdetben csak a pénz, Mordecháj Meisl mesés vagyona köti össze, de itt szökken szárba a Rózsa és a Rozmaring különös szerelme is, aminek tragikus következményei lesznek.

A könyv kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a mágikus realizmus kiváló művelői nem csak Latin-Amerikában éltek és élnek, hanem a mi Közép-Európánkban is.


Az Éjjel a kőhíd alatt című regény szerkezetében, hangnemében és meseszövésében nagyon hasonlít Daniel Kehlmann Tyll című regényére, ami a közelmúltban, Németországban és Magyarországon is sikerkönyv volt.

Tatár Sándor értő és érző műfordításában a magyar olvasók számára is elérhetővé és élvezhetővé vált Leo Perutz gazdag és varázslatos világa.

- KP -



Megjegyzések