Országos Könyvtári Napok 2025: utaztunk vonattal múltból a jelenbe, Jókai Mór műveit leporoltuk, beléptünk az izgalmas krimik világába, és megtanultunk túlélni saját veszteségeink nyomán

A Huszár Gál Városi Könyvtár idén is csatlakozott az Országos Könyvtári Napok elnevezésű programsorozathoz: számos érdekes rendezvény csalogatta az érdeklődőket intézményünkbe. Évről évre ez a rendezvénysorozat október első hetében kerül megrendezésre: izgalmas előadások, közvetlen hangulatú író-olvasó találkozók és rendhagyó irodalomórák, vagy épp ismeretterjesztő, történeti háttérrel bíró prezentációk keretében találkozhat az irodalomkedvelő közösség. 2025 kiemelkedő év volt az Országos Könyvtári Napok tekintetében, hiszen a sikeres szervezést a számok is igazolták: összesen közel háromszázan látogatták különböző programjainkat. A hét első programja, október 7-én 17 órától egy rendhagyó technikatörténeti óra volt, Dr. Kocsis Sándor vasdiplomás gépészmérnök előadásában, „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára...” címmel.   Könyvtárunk és a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület közös, immáron hagyománnyá vált rendezvénysorozatának legújabb előadása a kötöttpályás közlekedés történet...

Univerzumok ütközése a prágai színen: Leo Perutz: Éjjel a kőhíd alatt



Leo Perutz 1882-ben született Prágában, 1901-ben családjával Bécsbe költözött, 1907-től 1923-ig statisztikusként dolgozott egy biztosítótársaságnál.  Ehhez a regényéhez már 1924-ben hozzákezdett, 1938-ban azonban Ausztriából menekülnie kellett, írását már Palesztinában fejezte be 1951-ben. 1953-ban adták ki először, ekkor ez a világháború és a holokauszt időbeli közelsége miatt sem váltott ki a komolyabb visszhangot. Évtizedek alatt azonban kultikus könyvvé vált egyrészt a szerkezete, másrészt magával ragadó hangulata miatt. Szövegének jelentésrétegeiről konferenciákat rendeztek és szakcikkek is születtek róla.

Tizennégy látszólag önálló elbeszélést tartalmaz a kötet, de a figyelmes olvasó hamarosan felismeri egy különös történet ívét, aminek időrendje sajátos módon összekeveredett. Egyes kritikusok úgy vélik sikerült megtalálniuk az egyes részek megfelelő sorrendjét, mások szerint a könyvet - a jobb megértés érdekében - rövid időn belül kétszer kell elolvasni.

Az írásokban két világot ismerünk meg plasztikusan: a középkori prágai zsidónegyedet a maga mítoszaival és legendáival, valamint II. Rudolf császár nem éppen hétköznapi prágai udvarát. Ez a környezet köszön vissza Madách Imre közismert drámájának prágai színében is.

Leo Perutz tucatnyi szereplőt mozgat: a történelmi személyek mellett, démonok, angyalok, udvaroncok, tudósok és áltudósok, bölcsen szóló bolondok és bolondságokat beszélő bölcsek egyaránt megjelennek az ironikus humorral átszőtt történetekben.

E világokat kezdetben csak a pénz, Mordecháj Meisl mesés vagyona köti össze, de itt szökken szárba a Rózsa és a Rozmaring különös szerelme is, aminek tragikus következményei lesznek.

A könyv kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a mágikus realizmus kiváló művelői nem csak Latin-Amerikában éltek és élnek, hanem a mi Közép-Európánkban is.


Az Éjjel a kőhíd alatt című regény szerkezetében, hangnemében és meseszövésében nagyon hasonlít Daniel Kehlmann Tyll című regényére, ami a közelmúltban, Németországban és Magyarországon is sikerkönyv volt.

Tatár Sándor értő és érző műfordításában a magyar olvasók számára is elérhetővé és élvezhetővé vált Leo Perutz gazdag és varázslatos világa.

- KP -



Megjegyzések