Légből kapott történetek: Repülő eszközök lakóhelyünk egén

Az 1873. évi bécsi világkiállítás egyik nagy szenzációja a Franciaországból érkezett 25 méter átmérőjű ballon-kilátó, kötött léghajó (ballon captif) volt. A tervek szerint gondolájában 15 embert is magasba tudott volna emelni, akik néhány száz méter magasságból élvezhették volna a kiállítás és a császárváros látványát. Az időjárás azonban közbeszólt. 1873. június 29-én kora délután Bécsben hatalmas vihar kerekedett, az orkán erejű szél elragadta a gázzal már feltöltött léggömböt.   Az elszabadult eszköz Moson megyében, Levél község határában ért földközelbe. Itt felkeltette Budó Jakabnak, a magyaróvári Fekete Sas szálloda bérlőjének az érdeklődését. Budó több ember segítségével a földre húzatta a selyemből készült gömböt, majd feldaraboltatta és hét szekéren Magyaróvárra szállíttatta. Az ügynek nagy sajtóvisszhangja kerekedett, Magyaróvár nevét külföldön is megismerték az újságolvasók. A „becsületes” megtalálót „lelet eltitkolása” miatt perbe fogták.   A léggömb darabjait Párizsba vit

Kell egy kis áramszünet? - Bene Zoltán: Áramszünet




2030. március 5-én megkezdődött az Áramszünet, a nyugati civilizáció néhány napon belül összeomlott. A rend és a biztonság véglegesen megszűnt, az egykor volt társadalom tagjait már csak önző érdekei és ösztönei irányították. Beteljesült az egykori szállóige, mely szerint az ember embernek farkasa.

Az Áramszünet kezdetét követő tíz év krónikáját írta meg egyes szám első személyben Czeredi Hunor Gábor (CHG), Bene Zoltán új regényének hőse. Ezzel párhuzamosan CHG rövid írásaiból, visszaemlékezések és esszék formájában az Áramszünet előtti világot, és a főhős életútját, jellemvonásait is megismerhetjük.

Számtalan disztópia született már a pusztító háborúk, a természeti katasztrófák, sőt az áramszünetek utáni túlélés esélyeiről is. Bene Zoltán már szereplőválasztásával is felrúgta e műfaj szabályait: Czeredi Hunor Gábor 59 éves, végzettsége szerint könyvtáros, az Áramszünet előtt egy könyvesboltot vezetett Szegeden, aki saját szavai szerint „nehezen tud megszabadulni az okoskodás ördögi köréből.” A történet során több, akcióhősöket is megszégyenítő kalandban van része. Társa a 22 éve Kíra, a katasztrófa után hullt szó szerint is az ölébe, és lelt nála védelmet. A regény helyszíne nem egy veszélyekkel teli romokban heverő metropolisz, vagy az őserdő, hanem a nem kevésbé veszélyes dél-magyarországi tanyavilág.

A cselekményfűzés során bomlik ki a regény fő mondanivalója: az Áramszünet csak rávilágított a korunk, a „kattintós ujjkorszak” gyengeségeire. Ellentmondásos módon az áramot felhasználó fény és kommunikáció tartotta sötétségben a nyugati civilizációt, tette tönkre az emberi kapcsolatokat és közösségeket. A katasztrófa a pusztítás mellett az újrakezdés csíráit is magában rejti.

Bene Zoltán provokatív könyve súlyos kérdéseket vet fel, amelyeket nehéz megválaszolni. Gondolkodni azonban érdemes róluk. Még van rá 11 évünk…

- KP -





Megjegyzések