Megsebzett szerelem a végletek határán - Az Üvegfiú c. regényt ajánljuk!

Két fiatal felnőtt – Dorián és Zsófi – története szinte átitatja fájdalommal a könyv lapjait. Egyszerre próbáljuk megérteni kialakulóban lévő kapcsolatuk működését, miközben rácsodálkozunk arra, hogy a feltétel nélküli szeretetet elvárása a másik fél iránti kontrollálatlan birtoklási vágyba csap át. Tele sérülésekkel, különböző traumákkal érkeznek meg a történetbe: Zsófi inkább arra vágyik, hogy valaki végre átlásson a szorongásán, valamint az őt mardosó örökös bizonytalanságon. Arra, hogy valaki valóban szépnek lássa és igazán elfogadja őt. Dorián pedig kétségbeesetten keresi önmagát nővére elvesztése után, és az egyetlen kiutat abban látja, hogy szándékosan sebeket ejt a testén. A fájdalom ringatja el a megnyugvás felé, de valójában a mély kötődés az, ami egyszerre vonzza és riasztja is őt. „Az életem elfolyik mellettem érzelmek és történések nélkül. Mintha egy sekély, lassan hömpölygő folyóban ácsorognék gumicsizmában. Hozzám sem ér a víz.” Nagyon izgalmas a regényben az írónő részé...

Ahol a döntések és a lelkek összeérnek - A Holdtükör című regényt ajánljuk!


Kedves Olvasó!

Ha velem tartasz ebben a könyvben, egy különleges zálogházban találhatod magad, ahol az ékszerek és csillogó kincsek mit sem érnek. Itt a megbánt vagy épp rossz döntéseid kerülnek mérlegre, ám a küszöbről már nem tudsz visszafordulni. 
Ebben a csendes térben valóban az lehetsz, aki vagy. A zálogház vezetője teával kínál — olyannal, amely minden vendéget más ízzel csábít egy őszinte beszélgetésre. Vajon azért vagy itt, mert egyes döntéseid még mindig veled maradtak? Itt ez a legfőbb feladat: letenni a múlt cipelt terheit, és nem visszanézni többé.

"Mindenkinek más a szabadság íze. Önnek talán megnyugtató és meleg lesz,
akár az az öröm, amikor bentről szemléli az esőt, amikor sehol sem lenne szívesebben.
A következő ügyfelem számára talán olyan lesz az íze,
mint a bátorságé, részegítő és sötéten édes." 

Ha elhitted, amit az imént olvastál, akkor csupa meglepetést tartogat majd számodra is ez a könyv: ugyanis ebben a történetben semmi sem az, aminek látszik. Egy fantasy regényben ugyanis bármi, illetve annak legmerészebb ellenkezője is éppúgy előfordulhat. 
A főhősnő, Hana megörökli nyugdíjba vonuló édesapjától a zálogház vezetését, azonban már új életének első napján szinte minden a feje tetejére áll. 
A lány - bőrébe karcolt sorsának nyomán- indul szülei keresésére, mert megérzi mindazt, amelyre látszólag nincs épkézláb magyarázat: úgy gondolja, hogy halottnak hitt anyja még életben van, és szeretné megtalálni eltűnt édesapját is, hogy mélyebben is megérthesse létezésének pontos küldetését. A tudományos éterből azonban érkezik egy fiú - Keisin személyében - aki kezdetben hitetlenkedve veszi szemügyre Hana felettébb különleges világát, de egy pillanatra sem hagyja cserben a lányt, kíséri az úton, minden korábbi, igazolható meggyőződése ellenére is.  

"- A dolgoknak nem értelem kell ahhoz, hogy valósak legyenek
- fogta meg a kezét Hana, és a mellkasához nyomta. 
Keisin a tenyere alatt érezte, hogy ver a szíve.
Bár úgy nézett ki, mint akit rajzoltak, mégis puha és meleg volt az érintése.
 Ott volt. Valódi volt." 

Vajon a lány sorsában szerepel a másik világból idecsöppent fiú? A válasz a könyvlapokon majd szépen lassan kirajzolódik, de annyit elárulhatok, hogy rengeteg kalandon, próbatételen és belső vívódáson át vezet főszereplőink útja a végső célhoz: egymáshoz, vagy épp az egymás nélküli létezéshez.
Hiszen honnan tudhatjuk, mi igaz egy olyan világban, ahol az emberek lelkének egy darabkája kalitkába kerülhet, és a döntéseiket - ha nem is büntetés nélkül - de igenis ellophatják tőlük? 

"- A döntések aszerint kapják a fényüket, hogy mennyi lehetőség rejlett bennük. A legtöbb döntés jó esetben is csak kisebb hullámokat vet. De ez, ha nem mondanak le róla, a lehető legerősebb és legmagasabb hullámot küldte volna a szélrózsa minden irányába."

Ajánlom olvasásra ezt a könyvet mindazoknak, akik hisznek a varázslatos történetek eget-földet megmozgató erejében, a váratlan találkozások üzenetében, valamint utat tudnak engedni olyan érzéseknek is, amelyek a sziklaszilárd racionalitást is gyönyörűen felülírják. 
Ez egy olyan történet, amely nem akar túl sokat, de az emberi kapcsolódások valódiságán keresztül mégis annyit ad, amennyit olvasói szívünk a hold tiszta fényébe nézve is, keserédesen, de elbír. 

"- Ne keress tovább, Kei. A múltadban élek.
Addig ácsoroghatsz az étterem előtt a sorban,
amíg csak akarsz,
 de a tegnapnak nincsen ajtaja." 



~ Szeretettel: Barbi

Megjegyzések