Szavak és történetek palettáján – Az első Szigetközi Irodalmi Napon innen és túl

Múlt szombaton rendezte meg a Flesch Központ a Huszár Gál Városi Könyvtárral karöltve hiánypótló, egész napos irodalmi programját. A hagyományteremtő céllal életre hívott kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy a térség olvasóinak szíve – ha csak egyetlen napig is – de együtt doboghasson a kortárs magyar irodalommal.

Egyszerre ismerkedhettünk meg a lírai és tárgyiasult költészet jellemzőivel, illetve lényeges kérdéseket is körbejárhattunk egy-egy szépirodalmi kötet kapcsán. Mindehhez pedig olyan miliőt teremtettünk, melyben az írók és az olvasók valódi kapcsolódásokban találhatták magukat, az élet rejtett szépségeire is kinyíltak a szemek, és közösen érezhettük az empátia létfontosságú érzését egy-egy fontos társadalmi jelenség kapcsán.

A mosonmagyaróvári Líra könyvesbolt standja egész nap várta a lelkes olvasókat, és olyan kötetekkel készült, amelyek elsősorban meghívott vendégeink tollából születtek. Helyi szerzőink is szép számmal képviselték magukat, lehetőség volt könyvvásárlásra és dedikáltatásra is.

Kimlei Péter előadása: kistérségünk irodalomtörténete a régmúlttól a jelenig

Kimlei Péter, helyismereti könyvtáros kollégánk A könyvnyomtatás megjelenésétől az irodalmi lapig: Kistérségi irodalomtörténet című előadására várta az érdeklődőket. A rendhagyó bemutatón az előadó egy 450 éves folyamatot vázolt fel Huszár Gál első óvári nyomtatványától az Aranypor című kistérségi lap megjelenéséig. Művelődéstörténeti hátterükkel röviden bemutatta a legjellemzőbb szépirodalmi műfajokat, műveket és alkotókat. Az évszázadokon át tartó utazás során az érdeklődők betekintést nyerhettek térségünk gazdag irodalmi múltjába és jelenébe is.

Az előadás rendkívül informatív formában valósult meg, az élvezetes és humorral átszőtt hangnem pedig még inkább hozzájárult az irodalomtörténeti kaland valós idejű átéléséhez.

Dobray Saroltával a bántalmazó kapcsolatok szépirodalmi megközelítéséről

Dobray Sarolta író az Üvegfal és a Léna című kötetei kapcsán közelebb hozta számunkra a bántalmazó kapcsolatok lélektanát. A témát szépirodalmi megközelítésbe helyezve mutatta be ezt az egyre gyakoribbá váló társadalmi jelenséget, és hangsúlyozta: a rejtett bántalmazásról ma már nem szabad hallgatnunk. Rávilágított a bántalmazó-bántalmazott kapcsolati dinamika különböző aspektusaira, az erőviszonyok változására, és kiemelte az idilli kapcsolatból kibontakozó folyamatos határátlépések pusztító erejét. Kiderült az is, hogy az Üvegfal című regény váltott nézőpontja még inkább segít megérteni az olvasóknak, hogyan is szüremkedik be szépen lassan Léna és Péter hétköznapjaiba a verbális és kapcsolati erőszak.

A folytatás, a Léna című kötet pedig azt mutatja meg, hogy a főhősnőnk miképpen próbál méltósággal kilépni egy tízéves házasságból, végigjárva a folyamatos önigazolás, felmentés és következetlen megbocsátás lépcsőfokait.

A szerző a beszélgetés során az intézményrendszer valós hiányosságaira is rávilágított, és kiemelte, hogy csakis az empátiánkkal segíthetünk azoknak, akik még nem lelik a kiutat bántalmazó kapcsolatukból.

Závada Péterrel a kortárs magyar költészet útjain

Závada Péter kortárs költőnk a beszélgetés folyamán egészen friss megvilágításba helyezte a kortárs költészet kérdését. Megtudtuk, hogy a „szent ihlet” helyett ő sokkal inkább az ötletekben hisz, a puszta érzelmek helyett pedig elsősorban a nyelv önműködésére támaszkodik, amikor alkot. Elmondása szerint a tárgyközpontú lírában érzi teljesen otthon magát. Az autofikció jelentőségét emelte ki a mai irodalmi trendek közül, amikor is a szerző a saját életrajzát keveri fiktív elemekkel, ugyanakkor ez egyfajta pletykaértéket is hordozhat magában – vajon mi lehet valós, és mi lehet kitaláció? – emiatt pedig úgynevezett „kukkoló” pozíciót teremt az olvasó számára.

Ennek a fontosságát hangsúlyozta Éngép című legújabb verseskötete kapcsán is: ebben a kötetben ugyanis egy olyan beszélőt teremtett Závada Péter, aki letagadja saját szerzői mivoltát, mintha nem is Závada írta volna ezeket a verseket. „Kellő öngyűlölet van bennem ahhoz, hogy ez szépen kitartson egy egész köteten át. Költőként be lehet merevedni, és mivel nagyon gyorsan megunom magam, elkezdtem egybegyúrni az egyetemi teoretikus beszédmódot a költészettel.”

A költő kiemelte a szabad asszociáció fontosságát és a szövegtöredékekkel való legózás élvezetét az alkotási folyamat részeként. Azt is hangsúlyozta, hogy ma már rímeket inkább a rap-, és a dalszövegek használnak, a kortárs lírában inkább a szabad- vagy a prózaverseké a terep.

Vámos Miklós: Kerülő – könyvbemutató a Karcsú Könyvek sorozatban

Vámos Miklós előadása négy órakor kezdődött a színházteremben, amelyet megtöltöttek az irodalomkedvelők. Posztmodern, kortárs irodalmunk egyik meghatározó alakja, nagy horderejű történelmi események tanúja és krónikása óriási, egymásba fonódó gondolati körök mentén mesélt múltról, jelenről és jövőről. Mindezt olyan természetességgel, őszinteséggel és keresetlen öniróniával, hogy abba beledobbant a hallgatók szíve. Igazi irodalmi stand up részesei lehettünk, amely egyszerre tanított és nevettetett, hogy aztán heves bólogatások közepette könnyet csaljon a közönség szemébe.

Hangjában ott volt a történelem-szaggatta kisember, a sikeres filmes dramaturg, az író, aki hirtelen ötlettől vezérelve vállalta öt év alatt tíz darab Karcsú Könyv megírását. Ennek a sorozatnak a kilencedik része a most kiadott Kerülő, amely az előadás témáját szolgáltatta. Bár vendégünk kedélyesen azt is hozzáfűzte, hogy sosem készül semmivel az estjeire, mert ha eltervezi, miről fog beszélni, akkor csomó dolgot elfelejt elmondani. Így pedig szabadon beszélhet arról, ami éppen eszébe jut, s az mégis összeáll koherens egésszé, az élet pillanatnyi esszenciájává. A mosonmagyaróvári közönségtől úgy búcsúzott, ha ereje engedi, máskor is szívesen ellátogat hozzánk. Uram, várjuk szeretettel!

Egymás között és a színpadon – beszélgető est Dragomán Györggyel és Szabó T. Annával

Dragomán György és Szabó T. Anna beszélgetése fél hattól lopott egy boldog órát az őket hallgatók életébe. A színpad, amelyen a két széken és egy kis asztalon kívül csak a mikrofonok kaptak helyet, hirtelen egy irodalmár család nappalijává változott. Ebben a varázslatos térben pedig ugyanakkora helyet kapott a vaslapon készülő padlizsán, a mozsárban ritmusra tört magok, szabad asszociációk színes kavalkádja, és a beúszó emlékek révén fejből idézett költeményrészletek, vagy akár Weöres Sándor verset kántáló hangjának csendülése a vízálló fejhallgatóban.

Ez a házaspár úgy fogadta be a közönséget az őket körülölelő, szöveggel átitatott légkörbe, ahogy más étellel és itallal kínálja a hozzá vendégségbe érkezőket. S mi mostantól magunkénak mondhatjuk ezt a sok földi jót, csak fel kell fedeznünk újra és újra. Mindeközben megtudhattuk, hogy az álom nem illan el azonnal, ha ébredéskor nem mozdulsz. Hogy szívünk összes rezdülésére érdemes egy-egy verset elraktározni, akár kötetbe gyűjteni, és előhúzni gyógyszer gyanánt. Túladagolni sem lehet. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a köztük zajló végtelen párbeszéd eme csodálatos szeletének.

Gyermekszínház – Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér

A nagy sikerű zenés mesejáték hatvan percen keresztül csalt mosolyt gyermekek és felnőttek arcára egyaránt.

Az előadás különlegesen szép látványvilágán és a kiváló színészi játékokon kívüli különlegessége abban rejlett, hogy A Hétfejű Tündér című meséjét Lázár Ervin maga dramatizálta színművé a Négyszögletű Kerek Erdő ismert hőseiből. Mikkamakka, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromó, Vacskamati, Szörnyeteg Lajos és persze Dömdödöm közkedvelt és szerethető karakterként jelentek meg a színpadon.

A kis hősök az előadás során gyönyörűen fogalmaztak meg olyan fontos értékeket, mint az elfogadás, a közösségi lét fontossága, illetve azt, hogy a játék sokszor milyen fontos lélekmentő tevékenység, és hogy mindehhez a legfontosabb: A SZERETET!

Papírszínház – vidám mesék apróságoknak

A délelőtt folyamán a kíváncsi gyermekek papírszínházas foglalkozás keretében izgalmas meséket hallgathattak kolléganőink előadásában. A „titkos” varázsige felcsendült, a varázsdoboz pedig kinyílt, és a gyerekek beléphettek a csodás mesevilágba.

Tökéletes családi program kelt életre: a szürke hétköznapokból a mesék szárnyán együtt repülhettek kicsik és nagyok, és természetesen újra gyermek lehetett erre a rövid időre az is, aki megállt néhány pillanatra, és végighallgatta A kiskakas gyémánt félkrajcárja vagy épp A vörös tyúkocska történetét.

Kísérő programok – Nyitott könyvklub, „hozz egy verset!” könyvbörze, „Vers mindenkinek!”

A program alkalmával könyvtárunk könyvklubja nyitottá vált: az érdeklődőknek lehetőségük volt aktívan, vagy akár megfigyelőként is csatlakozni könyvtárunk könyvklubjához.

A helyszínen vártuk a kedvenc, vagy épp saját gondolatok nyomán született verseket, melyeket egy verstérképen meghagytunk az utókornak.

A könyvbörzén pedig a megunt kötetek találhattak új gazdát maguknak, személyes kapcsolódások mentén.

Vers mindenkinek! – A rendezvény fényét a Csütörtöki Szalon versmondóinak színvonalas előadásai emelték a délután folyamán.

„Minden titok” – Für Anikóval és Hrutka Róberttel versek és dalok szárnyán

A napot zenével, valamint a versek lelket simogató erejével zártuk: Für Anikó és Hrutka Róbert zenés irodalmi estjére hívtunk mindenkit Minden titok címmel. Ez valóban olyan felemelő volt, mint ahogyan azt előzetesen vártuk: „egy varázslatos utazás vers és dal között, egy könnyed, lélekfrissítő, zenés irodalmi inhaláció két kiváló művész előadásában.”

Hallhattunk Bereményi Géza szerzeményeket, Cseh Tamás dalokat, Hrutka Róbert saját megzenésített verseit, és – természetesen a magyar költészet napjához kapcsolódva – József Attila költőnk örök klasszikusai is megszólították a közönséget.

Ez egy olyan nap volt, ahol az irodalomkedvelők kérdései válaszokra találhattak,

és szemek nyílhattak fel érdekes, valós történetek nyomán.

Közelebb kerülhettünk az irodalom teremtő és megtartó erejéhez,

és mindahhoz, ami igazán lényeges számunkra.

~ Simon Barbara és Fekete Katalin ~