A nagy rímhányó - Romhányi 100

"Kígyónak lábsó, 

madaraknak fogsor,

diktál a beteg, 

írja a doktor."

Hejj, kedves Doktor úr, már mondom is: receptre szeretném kérni Romhányi József szövegeit. De sokszorosítva, hogy mindenkinek jusson! Mert a humornál nincs jobb orvosság. A hatásfokot meg csak növeli egy kis idő a csacsika család köreiben, esetleg egy kör a kőkorszaki tekepályán.

Minden Szamárfülek Atyja, Romhányi József épp ma ünnepelné századik születésnapját.

Kapcsolatunk vele a mai napig titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus: mert életműve folyamatosan velünk, a magyar nyelv használóival van. Benne él a szavainkban, az odavetett kifejezéseinkben, a házastársi vitáinkban, a testvéri marakodásban, velünk jön az utcára és a boltba. 

Van itt minden szinten, szinte minden! A gondolatátvivő kézi készülék azonnal működésbe lép, ha belesóhajtjuk a távrecsegőbe, milyen jól esne egy kis sütemény, és anyánk úgy válaszol: Nyisd ki az ablakot!

Ott van a lakásfelújítás és a szerviz közben, főleg akkor, ha nem hozzáértőre bíztuk a munkát: Eke, veke, eresz kell? Másképp talán ki se bírnánk, míg a görbék egyenesek nem lesznek. Nem kell hozzá más, csak egy emeltyűs szerkentyű!

 

És hogy mi köze ennek az egésznek T. S. Eliot és A. L. Webber Macskáihoz?

A választ egy forintér' megmondom!

-K-