Ki bánt kit? – Egy kapcsolat, ami mindent felülír - A Merre vagyok arccal előre c. regényt ajánljuk!

Bejegyezte: –
Kedves Olvasó! Fabricius Gábor harmadik regénye nem könnyű, és korántsem mindennapi olvasmány. Sokkal többet ad, mint egy bántalmazó kapcsolat tűpontos és szívbemarkoló ábrázolása. Megcsillantja a halál torkából felénk integető reményt, esélyt kínál az újrakezdésre, amire aztán a lelki, verbális, illetve fizikai abúzus nyomja rá kitörölhetetlen bélyegét. Vajon a szerelem erős érzése, valamint a családdá válás felelőssége megtarthatja-e azt a bomló egységet, amit a szív már alig bír el?  "Flórával a napok olyanok voltak, mint egy keserédes balett, melyet az érzelmek kifürkészhetetlen táncolása színezett. Egy pillanatban, mint a tavaszi virágok, sugárzott a boldogság és kiteljesedés, szívében napfény táncolt, de hamar beköszöntött a tél jeges széllel és az ereszt rázó viharokkal." A regény, a maga egyszerre nyers, közelítő szemléletmódjával érinti meg az olvasót: érezzük a szenvedést, az áldozati szerepbe való kényszerülés magányosságát, miközben csak kapkodjuk a fejünket, hogy...
0

Egész életemben boldog voltam... - Móricz Zsigmond: A boldog ember

Bejegyezte: –
A szerkesztőségbe régi ismerős érkezik, hogy dióhéjban elmesélje az életét. Hej, ha minden dió ekkora volna...

Ahogy halad a történet végig olyan érzésem volt, mintha az én emlékeim elevenednének meg. Apám és nagyapám mesélt így a családunkról és az ismerőseinkről. Szerelmek, csalódások, anyagi csőd, hirtelen meggazdagodás, szegénység, családi viszonyok, barátok, ellenségek, érdekellentétek.

Profi előadások kezdődnek ilyen összefoglalókkal: miről is lesz szó? Például "arról, hogy nem baj, ha szegény az ember, a szegény is hótig él." És valóban. Különösen tetszett, hogy minden fejezet alcíme ígér valamit, de csak azért, hogy aztán sarkaiból fordítsa ki azt a félmondatot, új jelentéssel megtöltve. Felnövekedés ez, mindannyian hasonlóképp jöttünk rá, hogy amit a világból és a benne történtekről gondolunk, csak egy szelet. A létezés valójában a szivárvány minden árnyalatát magában hordozza.


Ilyen sötét időkben boldog emberekről akarunk olvasni. Joó György története rávilágít arra, hogy a boldogság ott bujkál. Mindenben, mindenhol. Csak nézőpont kérdése.

Ne ijesszen meg bennünket, hogy klasszikus szerző tollából származik ez az izgalmas, kacagtató, olykor pedig könnyekig megható mese arról, milyen is volt száz évvel ezelőtt az élete egy átlag, két kezéből élő embernek.

Ha a könyvespolcon nem találod meg az olvasmányt, online itt olvashatod 😉

- K -

 
Hely: Mosonmagyaróvár Huszár Gál Városi Könyvtár 9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc u. 16. Magyarország

Megjegyzések

Megjegyzés küldése