Vendégszerzőnk ajánlja - Orwell: Állatfarm

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.“ Az egyik olyan könyv, amelyet szerintem egy 17 éves fiú is szívesen elolvashat, az George Orwell, a második világháború idején írt, Állatfarm című regénye. Az Állatfarm, a maga 131 oldalával, egy tipikus Orwell-i disztópikus világot tár az olvasó elé. Bár első pillantásra egy egyszerű történetnek tűnik, amelyben a főszereplők állatok, valójában sokkal mélyebb jelentése van. A könyv bemutatja, hogyan változhat meg egy közösség, ha a hatalom rossz kezekbe kerül, és milyen könnyen lehet az embereket vagy ez esetben az állatokat manipulálni. A történet, amely az első pillanattól kezdve teljesen beszippantja az olvasót, egy angol majorban játszódik, ahol az állatok fellázadnak a gazdájuk, az Ember ellen, mert jobb és igazságosabb életet szeretnének. Eleinte mindenki egyenlőnek érzi magát, közösen dolgoznak, és úgy tűnik, hogy végre megvalósulnak az álmaik. Később azonban a vezető szerepet átvevő disznók egyre több kiváltságot ...

Van egy álmom… I have a dream… - A segítség


Ez az alcíme a nagy sikerű bestsellernek, Martin Luther Kingre utalva. A segítség. De mihez? Hogy merjünk lépni. Akkor is, ha félünk. Az átlag nem létezik. Csak az elvárás, hogy légy átlagos. Hogy állj be a sorba. Hogy tudd, hol a helyed. Középen állj, mert ha túl jó vagy, azért ütnek, ha meg nem elég jó, azért. Ha bontod a sort, a többiek szétszednek. Mert olyanok diktálják az elvárást, akik valamiért nem bírják elviselni a skála többi színét.


A könyv tételmondata már az első lapokon ott virít:

„Szokott-e eszébe jutni, hogy esetleg…
 megváltoztathatná a dolgokat?”

A hasonlók megtalálják egymást, és ha összefognak, már elkezdődik a változás.

Kathryn Stockett az amerikai történelem egyik legsötétebb korszakát választotta, ráadásul női szemszögből láthatjuk, mi is történt azokban a mindennapokban, amik sose térjenek vissza többé. Az öltözködésével, viselkedésével és álmaival a saját közegéből kilógó, Szúnyognak csúfolt úrilány könyvet szeretne írni a fekete szolgálók helyzetéről a fajgyűlölő Délen.
Merész húzás ez a hatvanas években. Főleg azért, mert hiteles történeteket szeretne megosztani. De honnan szerez hozzá tanúkat, ha mindenki fél? Aibileen elveszítette a fiát, és valami végleg eltört benne a világ igazságával kapcsolatban. Minny, a sokgyerekes, súlyosan bántalmazott, nagyszájú konyhatündér pedig munkát vállal Céliánál, a kiközösített, Északról származó fiatalasszonynál. Miután a környék ízlésének női diktátora kiteszi a szűrét, nem is marad más választása. 
Erős nők egymás közt. Innen lesz szép nyerni!

kép forrása

A végig izgalmas, feszített tempójú történet rengeteg fordulatot és meglepetést tartogat. Vajon elkészül a könyv? Ki is fogják adni? Sikerül felborítani a régi rendet, hogy a romokból valami új születhessen? Hogyan alakul a szereplők további sorsa? Elbuknak? Győzedelmeskednek? Bujkálniuk kell?
Mindez kiderül, és nem csak a könyvből, hanem a belőle készült nagy sikerű filmből is. A szereposztás annyira parádésan sikerült, hogy a könyvet másodszor olvasva a színészek arcát láttam magam előtt. Emma Stone és Octavia Spencer alakítása az egekbe emeli ezt az amúgy is nagyon erős történetet.

Tehát, ha épp vágyakozol a változásra, de nincs erőd. Vagy, ha szeretnéd magad könnyesre nevetni, de épp nincs miért, ajánlom ezt a könyvet és/vagy filmet. Igazi gondolatébresztő kikapcsolódás…

- K -

Idézet a könyv 19. oldaláról

Megjegyzések